Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

polgárjogot, addig (nem számítva az egyedi engedélyeket) márciusban egyszerre 51 és áprilisban újabb 18 személyt vettek be polgárnak.

38 Ez a gyarapodás a polgárok csekély számához képest figyelemre méltó, a lakosság számához képest mégis elenyésző. 1848-ban mindössze a lakosság 4,5 %-a, 682 fő rendelkezett polgárjoggal.

39 A nemzetőrség szervezése történetírásunk egyik legjobban feldolgozott területe, ezért csak röviden érintjük ezt a kérdést.

40 Március 18-a után alig akadt olyan városi tanácsülés és közgyűlés, amely ne foglalkozott volna a belső rend védelmével. A nemzetőrségek, mint új belső karhatalmi szervek március 15-e után gombamód megszaporodtak az egész országban. Baranya megyében az első nemzetőrségi alakulatok Pécsett és Mohácson szerveződtek meg még márciusban. A március 19-i közgyűlés a közrend biztosításával a Pintér Mihály főbíró vezette választmányt küldte ki.

41 Még aznap meg is alakult 80 fővel a szigeti külváros nemzetőrsége.

42 A belvárosban továbbra is a régi polgárőrség feladata volt a rendfenntartás. A városokban ugyanis 1848 előtt a rendre a céhes polgárokból álló polgárőrség vigyázott, melyek országszerte nemzetőrséggé alakultak át. A pécsi régi belvárosi polgárőrség: a belvárosi magyar polgárőrség és a német polgári vadászosztály is betagozódott a nemzetőrségbe. Megtartotta régi tisztikarát, ragaszkodott hagyományaihoz, így a felsőbb tilalmi rendeletek ellenére tovább használta régi díszes egyenruháját.

43 A gyorsan szerveződő nemzetőrség tagjai április 2-án tettek esküt. A magyar nemzeti polgári őrhad ekkor 140, a német polgári vadászok 124 és az új szigeti külvárosi nemzetőrség 105 főből állt.

44 A mintegy 200 fős budai külvárosi nemzetőrség pedig április közepén választotta meg kapitányát.

45 A nemzetőrség spontán szerveződési szakasza ezzel végetért, mert az április 21-i nemzetőrségi összeírási rendelettől kezdve már a kormányrendeletek határozták meg a nemzetőrség sorsát. A sajtószabadság hírére jelentek meg az első pécsi újságok. A városnak eddig ugyanis nem volt újságja. A nyomtatott sajtó óriási változást hozott a város közéletében, hiszen ezáltal mindenkihez eljuthattak a legfrissebb hírek. A magyar szellemű, de német nyelvű - 1848. április 6-a és októbere között megjelenő - Pressfreie Flugblättert a liberálisan gondolkodó Neuwirth 38 BML. Pécs város tan. ir. 1675,2065/1848. 1847-ben mindössze 11 személy kapott polgárjogot, ugyanekkor 38 halt meg, vagyis a polgárok száma nemhogy nőtt volna, hanem 27-el csökkent. BML. Pécs város tan. ir. 371/1848. 39 Kajtár 1973. 13, 37. 40 Kopasz 1973. 51-90. Urbán 1973. 17-34, 102, 109. BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 301, 308, 312. 41 BML. Pécs város tan. jkv. 1443/1848. 42 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 1459/1848. 43 BML. Pécs város tan. ir. 3259/1848. 44 BML. Pécs város tan. ir. 1750/1848. 45 BML. Pécs város tan. ir. 1968/1848.