Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

gárőrséget jelentette) segítségével akadályozza meg az esetleges zavargáso­kat. 9 A március 19-i közgyűlésen a legfontosabb kérdések kerültek terítékre: a 12 pont elfogadása, a város országgyűlési képviseleti ügye, a magyar nemze­ti színek alkalmazása, az új polgárjogi kérelmek, a díszpolgárok kinevezése, az ezüst váltópénz kérelmezése és a belső rend biztosítására választmány ki­küldése. Az összesereglett lakosok jelenlétében tartott március 19-i közgyű­lés első tárgyát a 12 pont képezte. Nagy lelkesedéssel csatlakoztak az abban foglalt követelésekhez. Ugyancsak egyöntetűen elhatározták az országgyűlési követküldési jog ismételt kérelmezését. A fentiek érdekében egy küldöttség indítását határoz­ták el (az egyébként már a végnapjait élő) országgyűléshez. Ebben a két kér­désben a lakosság és a tanács véleménye teljesen megegyezett. 10 A város országgyűlési képviseleti jogát, helyesebben az 1780. évben ka­pott szabad királyi városi rang becikkelyezését évtizedek óta sikertelenül szorgalmazta Pécs. Az 1848 január 3-5-i tisztújításkor Somssich Pál királyi biztos megígérte a választott községnek: segít abban, hogy teljesüljön a vá­ros régi vágya. Erre hivatkozva a város polgárainak kezdeményezésére a ta­nács és a választott község elhatározta, hogy ismét szorgalmazzák a szabad királyi városi rang törvénybe iktatását az országgyűlésen. A lakosság pénzt adott össze az útiköltségekre és már egy három fős küldöttséget {Pintér Mi­hály bírót, Taitl Ferenc szószólót és Gründler András városi polgárt) febru­árban meg is bíztak ezzel. Ám a tényleges felhatalmazás és útnak indítás va­lamilyen okból mégis elmaradt. 11 A március 19-i városi közgyűlésen az or­szággyűlési becikkelyezés ügye, mint az országgyűlési képviselet kérdése merült fel. A város országgyűlési képviseleti jogának a megszerzéséhez alá­írásgyűjtő felhívást adtak ki és pénzt gyűjtöttek a lakosság körében. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a 3 fős küldöttség tagjait a város polgárai névszerinti szavazással választották meg. A kiküldött követek: Müller Ferenc választott polgár (volt helyettes szószóló), Mihálovich Imre táblabíró és Aidinger Pál tiszti főügyész április 12-én örömmel jelentették, hogy a jövő országgyűlé­sen a városnak egy egész szavazatja lesz. 12 A megszerzett követküldési jog azonban a népképviseleti elv megvalósulása miatt immáron részben jelentő­ségét vesztette. A pesti forradalom és a későbbi változások hírét természetszerűleg egy­9 BML. Pécs város tan. jkv. 1437/1848. Közli BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 296. A forradalom első pécsi röplapját közli: BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 297. 10 BML. Pécs város tan. jkv. 1438/1848. Közli BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 299. 11 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 577, 790, 1029/1848. 12 BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 1438, 1507, 1602, 1646, 1955/1848. Közli BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 302-304, 312.

Next

/
Oldalképek
Tartalom