Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 195

képviselői azt szerették volna, ha minden idegen nevű magyar állampolgár magyar családnévre tett volna szert. A mérsékelt irányzat képviselői szerint viszont elegendő lett volna, ha csak az ismert személyiségek, korabeli kifejezéssel élve az intelligencia (értelmiség, iparosok és kereskedők) magyarosítják meg a családnevüket. Pl. a Mohács és Vidéke c. lap vezércikke 1904-ben fejtette ki azt az elvet, hogy „A parasztság megmagyarosítása különben is csak másodrendű kérdés és a nemzeti állam kiépítéséhez teljesen elégséges az értelmiség megmagyarosítása."

39 A Pécsi Napló is hasonló elveket vallott: „Nem arra van szüksg, hogy X Y vasúti munkás vagy napszámos vegyen föl magyar nevet, ámbár ezek hazafias fölbuzdulása is nagyon tiszteletre méltó; a fő az, hogy a kiválóbb társadalmi pozíciót elfoglaló egyének mutassanak jó példát a névmagyarosításban. [...] Hát most miért nem támad egy névmagyarosító hivatalfőnök? A kiváló állásban levő idegen nevű pécsi emberek miért nem mennek elő a jó példával? A sok német és szláv nevű megyei és városi tisztviselő, állami hivatalnok, orvos, ügyvéd, tanár, iparos cs kereskedő, magántisztviselők, valamint magánszemélyek miért nem buzdulnak igazi magyar érzésre? [...] Ha már az apák nem akarnak megválni az idegen névtől, legalább gyermekeiknek biztosítsanak magyar nevet. [...] Mert akármit beszéljenek is, magyar embert magyar név illeti meg."

40 A dualizmusban a magyarosítás egyik legjelentősebb tényezőjévé az iskola vált. Kézenfekvőnek látszik, hogy a névmagyarosítási eszme egyik terjesztője is az iskola. Ez azonban inkább következik az asszimiláció többlépcsős, többgenerációs voltából, amely szerint az apa még nem magyarosította meg a nevét, de a gyermekei viszont már igen. (A kiskorúak névmagyarosításához egyébként is kellett az apa engedélye.) 1899-ben pl. a névváltoztatők 24,5%a volt kiskorú és 1,3%-a tanuló.

41 Áz iskolai névmagyarosításokra nem kevés példa hozható fel. Pécsett pl. a ciszterci rend főgimnáziuma jeleskedett a névmagyarosítás terén. 1909-1910-ben, amikor a Pécsi Napló egymás után közölte a névmagyarosítö diákok neveit, külön kiemelte: „A szép mozgalom felette dicséretes, mert első sorban is a tanuló ifjúság kötelessége, hogy lelkesedjék azért a helyes eszméért, hogy a nevünkben is legyünk magyarok."

42 A gimnázium igazgatói közül Vass Bertalan és Buztássy Ábel egyaránt ismertek voltak névmagyarosítö tevékenységükről.

43 Egyébként magának a ciszterci rendnek is sok magyarosított nevű tagja volt, akik továbbörökítették ezt a szellemet.

44 Több középiskolai tanár névmagyarosító tevékenységét kiemelte Telkes Simon: Keményfy K. Dániel esztergomi, Katona János lévai tanítóképző intézeti tanárét, a bajai és a pápai tanítóképző intézet igazgatóját, Hollősi Ruppert esztergomi katolikus főgimnáziumi igazgatóét, Dunay Sándor mis39 Intelligenciánk nemzeti hivatása. MV, 1904. február 7. 40 F(öldvári) M(ihály): Magyar név. PN, 1902. augusztus 31. 41 BK, 1899. 22. sz. 474., 1900. 6. sz. 150. 42 Pécsi gimnazisták névmagyarosítása. PN, 1909. március 14.; Névmagyarosítás. PN, 1909. december 24.; Nevöket magyarosító pécsi diákok. PN, 1910. december 29. 43 Telkes, 1906. 95.; Galambos, 1933. 25. 44 A ciszterci-rend és a névmagyarosítás. PN, 1898. szeptember 7.