Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 196

kolci felső kereskedelmi iskolai tanárét, Gorváth A. János iglói tanárét és Kollányi Ödfön győri polgári iskolai tanárét.

45 Maguk a diákok is indítottak névmagyarosítási akciókat. Pl. 1905 őszén a pécsi főreáliskola egyik önképzőköri ülésén, Reberics László diáktársuk felhívására határozták el a résztvevők, hogy az idegen vezetéknevűek magyarosítási kérelmet adnak be.

46 A csurgói tanítóképző intézet növendékei pedig 1906-ban magyarosították meg nevüket nagyobb számban.

47 A dualizmusban a tanítók, tanárok magyar szelleműsége azonban még általában nem társult a magyar családnévvel. A források (schematizmusok, iratok, sajtó stb.) szerint a tanárok, tanítók többségében maguk is idegen nevet viseltek. Még a tanítványaikat hazafias szellemben nevelő, magyarosító és emiatt jutalomban részesülő tanítók között is sok volt az idegen nevű. Egy a két világháború közötti névmagyarosítö brossura szerzője, Galambos (1905-ig Geiszt) Kálmán saját családját említette példaként. Édesapja egy németajkú községben magyar nyelven és szellemben tanított ugyan, de nevét soha nem magyarosította meg48 A magyarországi névmagyarosítások egyik legvitatottabb kérdése, hogy milyen szerepet játszott benne az államhatalom, vagyis mennyire tekinthető önkéntesnek. A külsőségeken alapuló magyarosítás hívének számító Bánffy kormány (1895-1899) névmagyarosításról vallott nézeteit a millennium utáni névváltoztatások is tükrözték. A millenniumi névmagyarosítási kampányt a Központi Névmagyarosítási Társaság kezdeményezte. Az azonban már új vonás volt, hogy ezúttal - első ízben - nem nélkülözte a kormány és a miniszterelnök, Bánffy Dezső báró támogatását sem. Időlegesen ezért rekorderedményt ért el, 1898-ban a névváltoztatási esetek száma elérte 6722t.

49 A millenniumi névmagyarosítási mozgalom azonban 2-3 év alatt kifáradt, és 1899-től jelentős visszaesés következett be (2. táblázat). Az állami alkalmazottak névmagyarosítása érdekében az illetékes miniszterek 1896-ban valamilyen formában támogatták a Központi Névmagyarosító Társaság névmagyarosító kampányát. Lukács László pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságoknak küldte meg a társaság által szerkesztett „Utasítás a névmagyarosításhoz" összeállítást, hogy „...tudomásulvétel, illetve miheztartás végett köröztessé"-k.

50 Erdélyi Sándor igazságügyminiszter az Igazságügyi Közlönyben adta közre az „Utasítás a névmagyarosításhoz"-!.

51 Wlasics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelőségeket és tankerületi főigazgatóságokat biztatta a névmagyarosítás támogatására, „kerülve természetesen minden pressziót".

52 A minisztériumi alkalmazottak fi45 Telkes, 1906. 95. 46 Magyar név. PN, 1905. november 16.; Névmagyarosító diákok. PN, 1906. január 5.; Névmagyarosító diákok. PN, 1906. január 9. 47 Tömeges névmagyarosítás. PN, 1906. március 10. 48 Galambos, 1933. 25. 49 Kozma, 1997. 390-391,395. 50 A Pénzügyminiszter a magyarosodás érdekében. PF, 1896. szeptember 12.; Az „Utasítás a névmagyarosításhoz"-t Lukács pénzügyminiszter később újból Megküldte a pénzügyi hatóságoknak. Telkes, 1898. 85. 51 Telkes, 1898. 85. 52 Telkes, 1898. 85.; A névmagyarosítás érdekében. PF, 1896. szeptember 11.; Bánffy, 1903. 50-512.