Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 243

KEREKES IMRE A HIVATÁSSZERVEZET BARANYÁBAN A keresztényszocialista mozgalom az 1930-as években A 30-as évek Magyarországán az egyház vezetői felismerték, hogy céljaikat már nem képesek kizárólag parlamenti csatározások útján megvalósítani. A megújulás lehetőségét jelentette az Actio Catholica szervezeti kereteire épülő hivatásrendi mozgalom, amely elsősorban a katolikus egyházi és világi értelmiségre támaszkodhatott.

1 Kettős célt tűzött maga elé: egyrészt el akarta fordítani a munkásságot a baloldali mozgalmaktól, másrészt gátat próbált vetni a szélsőjobboldali, nyilas szervezkedés terjedésének. Az ipari munkásságot egységbe szervező Egyházközségi Munkásosztályokat 1935-ben hozták létre. Az EMSZO feladata volt a hivatásrendiség szellemében nevelni a híveket, erkölcsileg és eszmeileg felkészítve őket a mozgalomra. Az EMSZO a helyi egyházközségek keretei között működött, több esetben érdekvédelmi szervként is.

2 Lényegében az EMSZO tapasztalatait felhasználva, 1938 elején a jezsuiták kezdeményezéseként alakult meg Szegeden a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete, amely egy éven belül jelentős országos szervezetté nőtte ki magát. 1939. május 20-án a belügyminiszter már láttamozta a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének alapszabályait.

3 A szervezet a magyar dolgozó társadalom totális megszervezését tűzte ki célul nemzeti, keresztény és valláserkölcsi alapon. A célt a háborús események, valamint a hagyományos szakszervezetek ellenállása miatt nem sikerült maradéktalanul elérnie, de sikerei csúcsán, 1942-ben kb. 300 helyi szervezete működött, mintegy 25.000 taggal.

4 A Hivatásszervezet eszméit a Teleki-kormányzat idején a miniszterelnök szociálpolitikai tanácsadója, Kovrig Béla kolozsvári egyetemi tanár beleszőtte a kormány hivatalos szociálpolitikai terveibe. így jött létre a Magyar Szociális Népmozgalom. Programja, a Magyar Cél elsősorban a jobboldali szélsősőgek ellen irányult, de szembefordult a baloldali munkásmozgalommal is. Megnyilvánulásai elriasztották a keresztényszocialisták demokratikus szárnyát, így a mozgalomban elsősorban a Hivatásszervezet, a KALOT és az EMSZO vett részt.

5 1941-ben Pécsett együttműködés jött létre a Hivatásszervezet és a keresztényszocialisták között, elsősorban Komócsy István prelátus kanonok fáradozásainak köszönhetően. A közös munka nem volt súrlódástól mentes, 1 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Gödöllő. 1993. 87. 2 Uo. 3 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890-1950.) Bp., 1977. 202-203. 4 Ld. 1. sz. jegyzet. 5 Uo. 172.