Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 244

ennek ellenére a háború végén, 1944-ben országos szinten tárgyalások kezdődtek a két szervezet között. Sikerült megállapodni a Tolber-féle frakcióval, munkaközösséget létesítettek. Egyértelműen elhatárolták magukat, a keresztényszocialisták másik frakciójától, a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetségétől, amely teljesen alávetette magát a fasiszta szervezkedésnek. A Sztójay-kormány kísérletet is tett felszámolására, mert saját munkásszervezeteket kívánt létrehozni. Ennek elhárítására a Hivatásszervezet az EMSZO-t próbálta felhasználni, de ezek a törekvések a nyilas hatalomátvétel után formálissá váltak.

6 Vezetőiket (pl. Vida Istvánt) a nyilas számonkérő szék letartóztatta. A háború után szinte azonnal megkezdődött a szervezet felszámolása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 528/1945. (febr. 28.) sz. rendelete a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek felszámolásáról még csak az EMSZO-t érintette.

7 A Hivatásszervezet végső betiltására 1946 júliusában került sor.

8 A szervezet baranyai tevékenysége 1938 októberében a Pécsi Katolikus Legényegylet vezetője felhívást tett közzé a megye hivatalos egyházi lapjában, a Pécsi Katolikus Tudósítóban hivatásrendi szervezetek megalakítására. Cikkében kifejtette, hogy mindezt a Legényegylet belügyminiszteri jóváhagyással elfogadott alapszabálya teszi lehetővé. A 3. §. c) pontja ugyanis kimondja, hogy az egylet „szakmai alosztály" alakítási joggal rendelkezik. Tagjait foglalkozási ág szerint „egységcsen és központosítva" csoportosíthatja. E csoportok formailag már létre is jöttek, és az illetékes hatóságoknál be is jelentették őket. A szakosztályok összessége alapjában véve a Hivatásszervezet.

9 A hivatásrendi szervezeteken belül Pécsett legelébb az EMSZO kezdett lábra állni. A legényegylet helyiségében (Megye u. 2.) szorgalmasan készültek a zászlóbontásra.

10 A szervezet célját a helyi katolikus politikai napilap, a Dunántúl népszerűsítette: „Mozgalmunk akarja, hogy a munkás Istenéhez és egyházához visszatérjen, ezeréves hazájában pedig mint hűséges polgár tisztességesen megélhessen." Ehhez három összetevőre volt szükség: keresztény világnézetre, erkölcsi forradalomra és radikális társadalmi, gazdasági reformokra. A katolikus akcióval szemben a hivatásrendi szervezetek már kimondottan érdekvédelmi, érdekszolgálati feladatokat is meghirdettek. Programjukban szerepel többek között munkáskamarák felállítása, a törvények végrehajtásának ellenőrzése, ehhez ipari rendőrség felállítása, valamint küzdelem azok ellen, akik meg akarják akadályozni a magyar nép felemelkedését. A teljes 6 Uo. 187-189. 7 Uo.190. 8 Uo. 198. 9 Pécsi Katolikus Tudósító (továbbiakban PKT), 1938. október, 192-193. 10 Dunántúl (továbbiakban D), 1939. április 14. 4.