Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 304

tudományos tevékenység nem lehet fontosabb.

14 Módszereit tekintve Hegedűs István párttitkár elvtárs kritizálja: „Holub József a szavak magyarázatával késlekedik sokat és fogy ki a népi demokrácia szempontjából fontos kérdésekre szentelendő időből".

15 Utal arra is, hogy a „történelmi anyagot bizonyos súlypontok szerint kell megmagyarázni és előadni, hogy ezzel a lényeg megértésére vezessük a hallgatóságot és nem apróságokkal töltsük az időt és engedjük elsikkadni az osztályharc szempontjából jelentős körülmények kifejtését".

16 A dékán Holub munkájának összefoglaló értékelésekor sajnos mindössze két pozitívumot talál: a didaktikailag helyes előadást és a hallgatókkal szemben tanúsított türelmet. Ezzel szemben annál több a negatívum, a nevelésszerű egyéni foglalkozás hiánya, amely az óra alatti lazasághoz vezet, az hogy saját személyében társadalmi munkában nem vesz részt, s ezzel teljesen elszakad a dolgozó néptől, annak politikájától, s ebből kifolyólag tantárgya kérdéseinél nem képes felismerni az illető téma jelentőségét, vagy jelentéktelenségét a dolgozó nép ügyének szemléletében. A legfőbb kritika azért éri, mert oktatói tevékenységében „gyakorlatilag alig valósul meg az osztályharc szolgálatában álló oktatás és illetve szemléletnyújtás, perspektívakialakítás".

17 A fenti kritika ma már tulajdonképpen dicséret: Holub professzor nem volt hajlandó tudományos, oktatói munkáját és elveit alárendelni az ötvenes évek diktatúrájának, az abban eluralkodó szemléletmódnak. 1952-ben így igazságtalanul nyugdíjazták, s a fentiek után nem csoda, hogy a kari jegyzőkönyvben még csak említést sem találunk nyugdíjba vonulásáról, egyik ülésről a másikra egyszer csak eltűnik a neve a jelenlevők közül. (Egészen más volt a 30-as, 40-es évek gyakorlata, elég csak Kérészy Zoltán példáját felidézni, akit nyugállományba vonulása alkalmából kollégái hosszan méltattak

18

.) Ez a hozzáállás a következő években nem sokat változott, ezt az is mutatja, hogy 1962-ben, Holub József halálát követően a kar egyáltalán nem emlékezik meg egykori kiváló professzoráról (ismét az 1930-40-es évek emberibb gyakorlatát állíthatjuk ezzel szembe, amikor a kari jegyzőkönyv még az egykori gyászbeszédeket is tartalmazta és a jelenlévők helyükről felemelkedve emlékeztek elhunyt volt kollégájukról). A hatvanas évek elején viszont szomorúan kell tudomásul venni, hogy a napirendi pontokon kívül a dékánnak egyetlen fontos megjegyzendője van, mégpedig az, hogy a moszkvai Lomonoszov Egyetem jogi karának dékánja, Karev elvtárs üdvözletét küldi a karnak.

19 A tudós társadalom azonban nem feledkezett meg Holub József14 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 1951. XII. 14-i kari tanácsülési jegyzőkönyve, 7-8. 15 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 1951. XII. 14-i kari tanácsülési jegyzőkönyve, 9. 16 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 1951. XII. 14-i kari tanácsülési jegyzőkönyve, 9. 17 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 1951. XII. 14-i kari tanácsülési jegyzőkönyve, 9-10. 18 Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1938. VI. 21-i rendes ülési jegyzőkönyve, 1-6. 19 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 1962. V. 2-i kari tanácsülési jegyzőkönyve, 10.