Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 305

ről, a Levéltári Közleményekben Komjáthy Miklós meleg hangú nekrológban emlékezik meg róla, „a levéltárosként indult s a levéltárakkal élete végéig szoros kapcsolatban élő" tudósról.

20 Az egyetemen csak 5 évvel halála után „rehabilitálják", először ugyanis 1967-ben jelenik meg róla méltatás Csizmadia Andor tollából, amikor a Jubileumi Tanulmányokban „A jogi oktatás a pécsi tudományegyetemen a két világháború között" c. írásában Kérészy Zoltán és Holub József munkásságát mutatja be. 1985-ben a jogi kar már nagyszabású emlékülést szervez születésének 100. évfordulója alkalmából, és az ott elhangzott előadások a Studia Iuridica 109. számában is megjelennek. Ez a rövid megemlékezés talán hiányosnak tűnik. Nem szóltam még például rengeteg elismeréséről (a Szent István Akadémia tagja volt 1920-tól, a Magyar Tudományos Akadémián 1923-tól levelező, 1945-től rendes tag). Több társaságban aktívan részt vett: a Magyar Történelmi Társulatban, a Párizsi Francia Jogtörténelmi Társaságban, az Országos Felsőoktatási Tanácsban, a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaságban, és mint ez utóbbi tagja a Turul folyóirat egyik szerkesztője is volt 1914. és 1923. között. Elmulasztottam kitérni külföldi kutatóútjaira (Olaszország, Párizs, Bécs, Németország, s a lista még mindig nem teljes), konferenciai részvételeire, és a teljesség igénye nélkül emeltem ki pusztán néhányat írásai, publikációi sorából. Nem részletes életrajzot kívántam adni, nem munkássága aprólékos ismertetése volt a célom, hisz ezt már sokan megtették előttem, hanem megpróbáltam egyes momentumok felvillantása által bemutatni, mit jelent Holub József a mai jogtörténész nemzedéknek. Délaçasse Krisztina - Komjáthy, 1962. 305.