Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 107
összeírások „tekintetes", „méltóságos" vagy egyszerűen csak „nemes" kitételeit.) Mindazonáltal az egyik legobjektívebb „értékmérőnek" a különleges alkalmakkor megjelenített „megyeiséget" tartjuk, így 1790-ben a „koronaőrző" bandérium tisztikarában elfoglalt elöljárói posztokat. 16 A bandérium tisztikarát alkotó nemesek (ill. családjuk) megyén belüli elismertsége szinte összecseng az általunk - a fenti egyéb „minősítési" szempontok figyelembevételével „ felállított „aktív politikai" elősorrenddel. Egy-egy család vagy családtag presztízsét jelentősen alakíthatta az előkelő, „pozícióban" lévő rokon(ok) megjelenése, demonstratív fellépése a társadalmi nyilvánosság legfőbb fórumain, a megyei közgyűléseken. A pécsi közgyűlés gyakori résztvevői voltak például Perczel József (1740es évek közepe), Jeszenszky Sándor (1784), Kajdatsy Ferenc (1785) tolnai, Somssich Antal (1740-es évek közepe), Gaál László (1794) somogyi alispánok mellett Adamovics Kapisztrán János, a zágrábi báni tábla ülnöke, Groman Zsigmond kassai tartományi biztos, Pávics József udvari kancelláriai fogalmazó, Kruspér Pál a bács vármegyei kamarai adminisztrátor (1770-es évek), Friebaisz tolnai földesúr, Kapuváry Károly tolnai perceptor (1780-as évek), Adamovics Antal verőcei másodalispán, Idősek Antal szolgabíró (1790es évek). Ugyancsak az állandó résztvevők között találjuk a pécsi káptalan tagjait, így Koller József, Hersching Zsigmond, Mitterpacher Dániel, Paffan Ignác, Petheő József kanonokokat, valamint az uradalmak főbb tisztségviselőit, továbbá többeket a magánpraxist folytató ügyvédek közül, így pl. Bernáth Mártont (1774), Jeszenszky Antalt, Kisfaludy Józsefet (1775), Mestrovits Györgyöt (ez utóbbi később Pécs város bírája lett>, Kajdacsy Józsefet (1794). Ugyancsak tanulságos szemügyre vennünk, hogy mely családokból ajánlott Baranya vármegye a Mária Terézia által alapított testőrségbe: Pávics József és Ferdinánd (1765), Koller József (1766), Melczer Lipót (1769), Bálovits János (1770), Hersching János (1771), Bésán István (1775), Petrovszky János (1774), Hölbling Antal (1771), Hoitsy István (1779), Salamon Imre (1781), Hrabovszky János (1795), Hersching Dániel (1796). Eszerint a 18. századi Baranya legtekintélyesebb köznemesi famíliái a következők: Petrovszky, Jeszenszky, Bésán, Hersching, Hoitsy, Kajdatsy, őket követik a Sauska, Friebaisz, Melczer, Mihálovics, Thany és Boda. E 12 család a 18. századi Baranyában a helyi hatalomgyakorlás reprezentánsaként alapvetően befolyásolta a megye politikai életét. A lakhely, a lakóház ugyancsak lényeges fokmérője volt a nemesi presztízsnek. A vidéki kúrián, kastélyon (Bükkösd - Petrovszky, Megyefa Jeszenszky, Bár - Bésán, Somberek - Sauska stb.) kívül a század közepétől egyre inkább a „rangos" pécsi ház fenntartása - mint „társadalmi elvárás" került előtérbe nemeseink körében. 16 Angyal R, 1913. 3.