Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 226

lévő magyarokról. Balázs Ferenc irataiban gyakran jegyzi meg, hogy a felsőbb hatóságok - vagy az iskolaszék - nem törődik az ő tanításukkal. A megoldás persze sok esetben nagyon nehéz lett volna, mert a szülők jelentős része igen szegény volt, így nem tudták a szomszéd községek valamelyik magyar tagozatába íratni, ott családoknál elhelyezni gyermekeiket.

52 A felügyelő jegyzőkönyveiben 35 esetben találtunk konkrét utalást a lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan. Tíz község esetében jegyzi meg, hogy „vagyoni állapotuk jó", „igen gazdagok", 25 esetben pedig a lakosság szegénységét konstatálja. Baranyakisfaludon 1942. májusi látogatása alkalmával jegyzi meg a referens, hogy a VKM a 161.643/1942. sz. rendeletével nem szervezett elegendő tanítói állást, s ez a magyar tagozat valószínű megszüntetéséhez vezet.

53 1943. december 16-i látogatásakor már nem létezett itt magyar tagozat, a 14 gyermeket internátusban helyezték el, mert a magyar szülők „koldus szegények" voltak.

54 Hercegszabar római katolikus iskolájának 1942. október 21-i szakfelügyelői jelentésében szerepel, hogy a tisztán német anyanyelvi oktatásra tértek át a „szülők kívánságára, a rendelet szerint", a magyar szórvány tanításával nem törődött ekkor már senki!

55 Hercegszöllős római katolikus iskolájából a VDU agitátor tanító „...diktatúrájára a hat magyar tanulót szinte kiüldözték, internátusi elhelyezést nyertek..."

56 Ugyancsak internátusba vitték Jenőfalva három magyar tanulóját,

57 Laskafaluban is ugyanezt kellett tenni.

58 Lippón a 8 magyar anyanyelvű tanulóról 1941-ben nem gondoskodnak,

59 Ófaluról a pécsi internátusba kellett irányítani őket,

60 Palotabozsokról a szomszéd faluban helyezték el a gyermekeket

61

, Újbolmányon sem történt gondoskodás a magyar nyelvű tanulókról.

62 Ugyanilyen hátrányos helyzetben voltak a horvátok (sokacok), akiknek iskolaügyét még kevésbé kísérte figyelemmel a hivatalos oktatáspolitika. A hosszasan sorolt példák helyett álljon itt most Kátoly község sokac lakosságának esete.

63 A községben 1939-1941 között gyakran hónapokig szünetelt a tanítás, mert a tanítók elpályáztak. A német nyelvű tagozat oktatását megoldották, de a sokac tanítást nem.

64 A sokac lakosság elkeseredésére jellemző, hogy úgy nyilatkoztak Balázs Ferencnek, hogy „...ideiglenesen eltekintenének a sokac 52 BML BF ir. 141/1942. 53 BML BFir. 80/1942. 54 BML BFir. 140/1943. 55 BML BFir. 145/1942. 5(1 BML BFir. 27/1939. 57 BML BFir. 123/1943. 58 BML BFir. 122/1943. 59 BML BFir. 82/1941. 60 BML BFir. 130/1941. 61 BML BFir. 16/1944. 62 BML BFir. 96/1942. 63 BML BFir. 143/1941. 64 Kátoly lakosságának 49.4%-a német, 47,1%-a sokac anyanyelvű volt 1941-ben.