Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 47

Az általános kezelésben 1912-ben 34 újonnan felvehető alkalmazottat jegyeztek fel a listára: 2-2 köpőcsésze- és árnyékszéktisztítót, udvar- és járdatakarító férfit, felvonógépkezelőket és 10-10 eltérő napibérrel fizethető férfi- és 6 női munkást. 1910-ben még csak 10 takarítónő szerepelt az alkalmazotti listán. A szertárba 11 főt vettek fel 1912-ben: 2 férfi és 4 női munkást, 1 dobozát­vevőt és 4 dobozválogatónőt. 1910-ben feljegyeztek még egy vagyonőrt is, és egy meg nem jelölt munkakörű alkalmazottat. 18 Mindez arra mutat, hogy a gyárban a munka szakszerű beindítása megtör­ténhetett, a megfelelő helyre megvoltak az arra a munkára betanított vagy betanítható munkaerők. A háború alatt a gyárban dolgozók létszáma egyenes vonalú fejlődést mutat: 1914-ben 405 fő, 1917-ben 531 fő volt a gyári alkalmazottak bérlistán nyilvántartott száma. Ugyanakkor a gyárból is történtek behívások, s nem egy gyári munkás hadirokkantként, sérülten tért vissza a háborúból vagy a hadifogságból egykori munkahelyére. 19 De kik voltak ekkor e gyár munkásai, munkásnői? Az előbbi kimutatásun­kat tekintve, a munkások jelentős százaléka volt nő, amit indokol a sok helyen még kézi munkával végzett termelés (elsősorban a csomagolásban), amihez ügyes kéz és gyorsaság kellett elsősorban, másrészt olcsó munkaerő. Az ekkor feltüntetett munkabérek szerint a nők - azonos vagy közel azonos munkakörben - a férfiak munkabérének általában a 60-75 %-át kapták. A dohánygyár vezetői általában más gyárakból kerültek át egy-egy újon­nan létrejött dohánygyárba, és így volt ez Pécsett is. Említettük, hogy az első igazgató, Lóser Henrik Egerből került át Pécsre, míg a gyártási osztály vezetője, Kovacsics János a temesvári gyárból érkezett 1910-ben Pécsre. 20 A többi tisztviselőt név szerint nem ismerjük. Milyenek voltak ekkor a dohánygyári tisztviselők? A Dohányjövedék - a személyi ügyekkel foglalkozó osztályának pontosan vezetett és titkosan ke­zelt jellemzései alapján - bármelyik tisztviselőjét ismerte, ellenőrizni tudta, kiemelhette vagy megállíthatta előrelépését, karrierjét. Egy véletlen folytán a pécsi gyár első igazgatójának, Lóser Henriknek jellemzése ránk maradt. A Dohányújság egyik riportere 1925-ben beszámol az Óbudai Dohánygyárban tett látogatásáról, ahol ekkor Lóser Henrik volt az igazgató. 1919-ben ui., amikor a Baranya megyének déli részét megszálló szerb csapatok leszerelték a pécsi dohánygyár gépeit, Lóser elhagyta Pécset, s mint jó dohánygyári szakembernek hamarosan az egyik budapesti dohány­gyárban sikerült elhelyezkednie. A lap riportere úgy jellemezte őt, mint egyenes, szigorú jellemű és tekintélyt követelő hivatalnokot, aki a Dohány­jövedék szolgálatában eltöltött hosszú évek során annak sok jó szolgálatot tett. Pályafutását a beváltó hivatalnál kezdte, majd utóbb Magyarország több 18 A pécsi dohánygyár története. Kézirat a Pécsi Dohánygyár irattárából (továbbiakban: Dohánygyár történet). 4-5. 19 Dohánygyár történet termelési és munkásadatai. 20 Lásd még: Pécsi Napló, 1912. január 25. sz. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom