Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 45

vélcsomókat aztán szétszedték, szín és minőség szerint osztályozták (válogatás), majd megfelelő arányban megadott „recept" szerint összekeverték (keverés). A keverés a különböző minőségű leveleknek rétegenkénti egymásra helyezésével vagy levegőbe való szórásával kézi úton történt még 1946ban is. De utóbb ezt a műveletet „gépi berendezéssel" is végezték, a kevert anyagot a teljes és egyenletes átnedvesítés céljából ládákba rakva bizonyos ideig pihentették. Utána a dohányvágó gépekbe helyezve, rovatolt vashengerek között erősen összesajtolták, és a függőlegesen le és fel mozgó késekkel felvágták. A dohánytörzsből levágott rétegek szélessége szerint a gyártmány lehetett finomvágatú (1 mm-nél keskenyebb), ilyenek a szivarkadohányok, és szélesvágatú (1 mm-nél szélesebb), ilyenek voltak általában a pipadohányok. A pipadohányokat ezután 25, 50 vagy 100 grammos egységekben kartondobozokba, esetleg ládákba csomagolták. Magyarországon és ezen belül Pécsett is ez általában kézi erővel történt. A szivarkadohányból szivarkát, cigarettát készítettek, ami lehetett kartonszopókával ellátott hüvelyekkel készült, ún. szopókás cigaretta, vagy a hüvely teljes hosszában dohánnyal kitöltött, szopóka nélküli cigaretta. A cigaretta lehetett kör keresztmetszetű vagy ovális alakú. A gépekkel gyártott szivarkákat, ha szopókásak, két munkamenetben, két féle géppel állították elő. Az egyik gép a szopókákkal ellátott hüvelyeket gyártja, a másik megtölti azokat dohánnyal. A szopóka nélküli szivarkákat egy munkamenetben állították elő. Garatszerű adagolóba került a vágott dohány (félgyártmány), ezt a gép a szivarkapapírszalagra vezeti, a papír két egymásra hajtogatott szélét egymásra ragasztják vagy összesajtolják (a „varrott szivarkák" esetében). A ragasztott szivarkák esetében a papír két szélét egymásra ragasztják. A gép hosszú szivarkatörzset készít, amelyből az előírt hosszúságú darabokat a gép borotvapengeszerű késsel vágja le. A gépek percenkénti teljesítménye különböző volt. A kész szivarkákat gondos átvizsgálás és pihentetés után - a keresletnek megfelelő egységekbe (10-es, 20-as, 25-ös, 50-es és 100-as stb.) papírburkolatba, kartonba vagy esetleg bádogdobozba csomagolták. Ezt a munkát kézi és gépi úton is lehetett végezni. Amerikában és Angliában a pipa- és szivarkadohányokat sokszor pácolták és illatosították. A Dohányjövedék is követte ezt az eljárást, amint ezt 1946-ban a „szakma" egyik nagy ismerője, Füleky Kázmér leírta.

17 E rövid technológia áttekintése után - mely az 1912-1948 közötti időszakban érvényes és alkalmazott eljárás volt - térjünk vissza a dohánygyárban dolgozók helyzetének vizsgálatára, tekintsük át, hogy kik a gyárban dolgozó alkalmazottak, honnan jöttek, s hogyan kovácsolódtak össze? Ebből az időből nem maradtak ránk névsorok, az első világháború után bekövetkezett szerb megszállás, majd a gépek leszerelése, elszállítása lényegében eltörölte a gyár első formájának, első éveinek írásos emlékeit. Néhány 17 Füleky Kázmér: A dohányanyagtól a cigarettáig. Dohánylevél, 1946. 7. sz. 3.