Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 42

a dohánygyár iktatókönyvében. Ekkor küldte meg az egri dohánygyár Pécsre Lóser Henrik igazgató arcképes igazolványát érvényesítés céljából.

10 S ezt követően már Lóser aláírása szerepel minden, a pécsi gyárat illető hivatalos aktán. Az 1910. évi hivatalos népszámlálás alkalmából a statisztikai kötetekben már a dohánygyár is Pécs város nagyvállalatai között szerepel. Akkor a nagyvállalatok ismérve a 20 munkásnál többet alkalmazó jellege volt. A pécsi dohánygyárban ez évben 21 alkalmazottat tüntettek fel.

11 A ránk maradt dohánygyári iratok alapján ezek az előkészítés munkáját folytató, elsősorban más dohánygyáraktól áthelyezett szakmunkások voltak. A Dohányjövedék módszeréhez tartozott - amely talán még az osztrák jövedéktől átöröklött módszer volt -, hogy az egyes dohánygyárakban kitűnt szakembereket helyezték át az újonnan létesült gyárakba, akik a régi helyen elsajátított módszereket és eszközöket, tapasztalatokat vitték tovább. Ugyanez volt a módszer az új munkásnők betanításával kapcsolatosan is: a tapasztalt, más hazai gyárakban dolgozó munkásnők - időleges vagy végleges áthelyezéssel - végezték a betanítás munkáját az új gyárakban, így Pécsett is. Előfordult azonban néha olyan eset is, amikor a nem munkások státusában új emberekre volt szükség. Ilyenkor a Dohányjövedék pályázatot írt ki. Ez történt 1912. januárjában, amikor „a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság vezetése alatt álló újonnan felállított pécsi m. kir. dohánygyári igazgatóságnál" egy 1000 korona évi fizetéssel 160 K évi ruhailletménnyel, 28 K évi „kisruhapénzzel" és 14 köbméter évi fajárandósággal javadalmazott gyári kapusi, továbbá egy 800 K évi fizetéssel, 320 K évi lakpénzzel, 100 K évi ruhailletménnyel és 24 Kévi „kisruhapénzzel" javadalmazott dohánygyári hivatalszolgai állás betöltésére írtak ki pályázatot. A pályázóknak az előírás szerint közölniük kellett nevüket, honosságukat, születési helyüket, életkorukat, vallásukat, családi állapotukat, a „megszakítás nélküli előéletüket", nyelv- és szakismeretüket, csatolni kellett az erkölcsi magaviseletüket igazoló hiteles okmányt, az egészségi állapotukról kiállított hatósági egészségügyi igazolványt. A pályázók közül elsőbbségi jogot élveztek a kiszolgált vagy igazolványos altisztek (az 1873: II. tc. alapján).

12 A levéltár megőrizte a beadott pályázatokat. A két állásra összesen 92 pályázó volt. Ezek kérelmét rangsorolták. Az első csoportba 5 név került, ezek a határrendőrök, a határ széli kirendeltségekről jelentkezettek voltak. Előnyük volt a több nyelven tudás (német, román, „tót", szerb, horvát, cseh, morva, lengyel, vend). A második csoportba sorolták a már állami szolgálatban álló és évi fizetéssel bíró pályázókat. 37-en voltak, közöttük több dolgozott dohánygyárban vagy más állami „üzemben", pl. börtönőrként fogházakban stb. A következő csoportba sorolták a törvényes előjogokkal rendelkező pályázókat (igazolványos altiszt, fogadalmakat tett díjnok stb.). Ezek 10-en voltak. 10 Uo. 683.. 748. sz. 11 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) 48. köt. Budapest, 1914. 970-971. 12 Országos Levéltár, Pénzügyminisztériumi Levéltár. Dohányjövedék Központi Igazgatósága (továbbiakban: OL, PM) K: 293. 1. csomó 1912-19. 182.