Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 215

Amint az jól látható, mindhárom megyében a római katolikus fenntartású iskolák vannak többségben. Ezekben a községekben a plébános egyben az iskolaszék társelnöke is, akinek döntő befolyása van az iskola életébe, ugyan­akkor közvetve ugyanúgy „hatalma van" a község lakói felett is. Az egyházi (felekezeti) iskolák összesített aránya Baranyában 69%, So­mogyban 83,3%, Tolnában 81,5%, a három megyében 73,5%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az állam és az önkormányzatok nem voltak jelentős iskolafenntartók a három megye nemzetiségi településein. Ez alól csak Ba­ranya kivétel, ahol az aprófalvas településstruktúra miatt volt kénytelen az állam nagyobb szerepet vállalni az elemi oktatás működtetésében. Az egyházi (felekezeti) iskolák túlsúlya arról árulkodik, hogy ebben a térség­ben az állami (minisztériumi) utasítások az egyes iskolákba több lépcsőn ke­resztül jutottak el, s több esetben jelentős módosulásokkal, a mi esetünkben ez az új tanítási szisztéma bevezetésével kapcsolatban fontos adat. így már köze­lebb kerülünk annak magyarázatához, hogy az érintett 132 iskola 23,5%-ában miért nem volt a fennálló rendelkezéseknek megfelelő a tanítás. Az iskolalátogatási jegyzőkönyveket tanulmányozva alapvetően háromfé­le okát találtuk a jelenségnek: egyrészt a tanítón, tantestületen, annak ellen­kezésén vagy gyenge (nem létező) német nyelvi tudásán futott zátonyra az új szisztéma, másrészt az iskolaszékek a magyar anyanyelvű lakosságot képviselték, így a német anyanyelvűek érdekei háttérbe szorultak, harmad­részt a német anyanyelvű szülők ragaszkodtak a magyar nyelvű tanítás fenntartásához! Érdemes néhány szemléletes példát idézni mindhárom esethez. A baranyai Barátúron „...a tanulók a német nyelven olvasottakat értik s magyarul és németül is el tudják mondani annak ellenére, hogy a tanító a tanulókkal németül beszélni nem tud". 4 „Ahhoz, hogy az egységes rendszer szerint kisebbségi tantervvel tanítani lehessen, mind a tanítóknak, mind a tanítványoknak igen intenzív több éves tanulásra lenne még szüksége" - fogalmaz egerági tapasztalatairól Balázs Ferenc. 5 Somogyhárságy „falu lakossága elégedetlenségét fejezte ki, de a tanítók közül egy sem akarta vállalni a német tannyelven folyó oktatást, mivel e téren tudásuk igen minimálisnak bizonyult". 6 A fent idézettek mellé még felsorolhatjuk Kán, Kozármisleny, Okorvölgy, Tekerés, Tékes, Lajvérpuszta és Kövecspuszta népiskoláit, ahol ha el is készült az egységes rendszer szerinti tanmenet, azt a tanító nem tudta taní­tani, mert nem vagy gyengén tudott németül. 7 Tarrós község evangélikus iskolája is figyelemre méltó eset: Balázs Ferenc 1938/39. tanévi látogatása­kor azt állapítja meg, hogy sem tanterv, sem óraterv nem készült, a tanítás ötletszerű. 8 4 BML BF ir. 193/1939. 5 BML BF ir. 14/1941. 6 BML BF ir. 26/1940. 7 BML BF ir. 13/1938.; 7/1940.; 153/1939.; 11/1938.; 48/1941.; 74/1939.; 180/1939.; 127/1941. 8 BML BF ir. 181/1939.

Next

/
Oldalképek
Tartalom