Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 215

Amint az jól látható, mindhárom megyében a római katolikus fenntartású iskolák vannak többségben. Ezekben a községekben a plébános egyben az iskolaszék társelnöke is, akinek döntő befolyása van az iskola életébe, ugyanakkor közvetve ugyanúgy „hatalma van" a község lakói felett is. Az egyházi (felekezeti) iskolák összesített aránya Baranyában 69%, Somogyban 83,3%, Tolnában 81,5%, a három megyében 73,5%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az állam és az önkormányzatok nem voltak jelentős iskolafenntartók a három megye nemzetiségi településein. Ez alól csak Baranya kivétel, ahol az aprófalvas településstruktúra miatt volt kénytelen az állam nagyobb szerepet vállalni az elemi oktatás működtetésében. Az egyházi (felekezeti) iskolák túlsúlya arról árulkodik, hogy ebben a térségben az állami (minisztériumi) utasítások az egyes iskolákba több lépcsőn keresztül jutottak el, s több esetben jelentős módosulásokkal, a mi esetünkben ez az új tanítási szisztéma bevezetésével kapcsolatban fontos adat. így már közelebb kerülünk annak magyarázatához, hogy az érintett 132 iskola 23,5%-ában miért nem volt a fennálló rendelkezéseknek megfelelő a tanítás. Az iskolalátogatási jegyzőkönyveket tanulmányozva alapvetően háromféle okát találtuk a jelenségnek: egyrészt a tanítón, tantestületen, annak ellenkezésén vagy gyenge (nem létező) német nyelvi tudásán futott zátonyra az új szisztéma, másrészt az iskolaszékek a magyar anyanyelvű lakosságot képviselték, így a német anyanyelvűek érdekei háttérbe szorultak, harmadrészt a német anyanyelvű szülők ragaszkodtak a magyar nyelvű tanítás fenntartásához! Érdemes néhány szemléletes példát idézni mindhárom esethez. A baranyai Barátúron „...a tanulók a német nyelven olvasottakat értik s magyarul és németül is el tudják mondani annak ellenére, hogy a tanító a tanulókkal németül beszélni nem tud".

4 „Ahhoz, hogy az egységes rendszer szerint kisebbségi tantervvel tanítani lehessen, mind a tanítóknak, mind a tanítványoknak igen intenzív több éves tanulásra lenne még szüksége" - fogalmaz egerági tapasztalatairól Balázs Ferenc.

5 Somogyhárságy „falu lakossága elégedetlenségét fejezte ki, de a tanítók közül egy sem akarta vállalni a német tannyelven folyó oktatást, mivel e téren tudásuk igen minimálisnak bizonyult".

6 A fent idézettek mellé még felsorolhatjuk Kán, Kozármisleny, Okorvölgy, Tekerés, Tékes, Lajvérpuszta és Kövecspuszta népiskoláit, ahol ha el is készült az egységes rendszer szerinti tanmenet, azt a tanító nem tudta tanítani, mert nem vagy gyengén tudott németül.

7 Tarrós község evangélikus iskolája is figyelemre méltó eset: Balázs Ferenc 1938/39. tanévi látogatásakor azt állapítja meg, hogy sem tanterv, sem óraterv nem készült, a tanítás ötletszerű.

8 4 BML BF ir. 193/1939. 5 BML BF ir. 14/1941. 6 BML BF ir. 26/1940. 7 BML BF ir. 13/1938.; 7/1940.; 153/1939.; 11/1938.; 48/1941.; 74/1939.; 180/1939.; 127/1941. 8 BML BF ir. 181/1939.