Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 216

Beremenden a római katolikus iskolában az iskolaszék nincs tekintettel a falu kisebbségi lakosaira, és megtagadta az egységes rendszer bevezetését.

9 Kercseliget római katolikus iskolájában az iskolaszék, pontosabban Tamási István plébános ragaszkodott a magyar nyelvű tanításhoz. Nyilatkozatában 1939-ben így fogalmaz: „...a szülők mind tudnak és beszélnek magyarul, megelégszenek az írás és olvasás tanítással, magyar tannyelvű iskola fenntartása mellett nyilatkoztak, hozzáteszi, hogy ő mint plébános és iskolaszéki elnök 25 éve működik a községben és nem tudja magyar lelkületével összeegyeztetni, hogy a szülőket akaratuk ellenére, gyermekeiket kisebbségi népiskolába járatásra kényszerítse..."

10 A plébános urat nemcsak lelkiismerete, hanem tájékozatlansága is a régi iskolarendszerhez rögzítette. Egy 1941-ben kelt magánlevele árulkodik arról, hogy nincs tisztában az „új (1935-ös!) oktatási rendszerrel. Hasonlóan az iskolaszéken bukott el az egységes rendszer bevezetése Egerágon, Gyödön, Hirdeti, Bőszénfán, Somogydöröcskén, Kocsolán.

11 Figyelemre méltó jelenség, hogy a térség 28 településén - Baranyában 9, Somogyban 7, Tolnában 12 - a német anyanyelvű szülők ragaszkodnak a magyar tanítási nyelvhez, s megelégszenek heti néhány óra anyanyelvi írás-olvasás tanításával. Ez összhangban van azzal a jelenséggel, hogy a természetes (nyelvi) asszimiláció mindenkor a kisebbségek józan élettechnikája. DunaszekcsŐ római katolikus népiskolájában az elrendelt egységes rendszerre való áttérést a német szülők megtagadták. A tantestület panaszolta Balázs Ferencnek, hogy „...két alkalommal felszólították a szülőket a kisebbségi tantervvel folyó oktatás bevezetésére. Az elrendelteket a szülők megtagadták és gyermekeiket nem engedték iskolába. A VKM-hez is panasszal éltek."

12 Réthelyi (Keller) József plébános, iskolaszéki elnök így ír: „...a rendelet kézhezvételekor azonnal összehívtuk a német szülőket kérve, hogy írassák be gyermekeiket az egységes rendszerű oktatásra. A szülők kivétel nélkül mind tiltakoztak, zúgolódtak és mind aláírtak egy kérvényt, amelyben kérték a VKM-et, hogy ne kényszerítse őket magyar szívük és lelkük elleni cselekedetre. Ismételt figyelmeztetésre kijelentették, hogy inkább elviszik gyermekeiket a szigeti elemi iskolába, de magyarságuktól nem engedik magukat kineveltetni..."

13 Gyödön a szülők nem mentek el az egységes rendszer bevezetését megtárgyaló értekezletre. Azzal érveltek, hogy a magyar falvak közé ékelődött Gyód ifjúságának életszükséglete, hogy jól tudjon magyarul, a családban úgyis megtanulhatnak tökéletesen németül beszélni.

14 Nagykozáron az iskolagyűlésen „...a németek egy része, kijelentvén, hogy 9 BML BFir. 26/1938. 10 BML BFir. 33/1941. 11 BML BF ir. 14/1941.; 156/1939.; 5/1941.; 70/1942.; 6/1939.; valamint BML Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai 154/1941. 12 BML BFir. 161/1939. 13 Uo. Kéthelyi József levele. 14 BML BFir. 131/1941.