Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 214

csökkenése a „B" típus javára. Ez is arra enged következtetni, hogy a szakmai mérések a „B" típus eredményességét konstatálják, s ha lassan is, de valamelyest tért hódított. Ez magyarázhatja azt is, hogy az 1938/1939-es tanévben az egységes rendszerre való áttérés viszonylag zökkenőmentesen ment végbe, hiszen ez a „B" típushoz állt igen közel. Az áttérést azonban nem mindenütt hajtották végre. A térség 132 érintett településének iskoláit vizsgálva 31 esetben (23,5%) látta úgy Balázs Ferenc, hogy a tanítás nem felel meg a fennálló rendelkezéseknek, 101 iskolában (76,5%) a törvényeknek megfelelő volt. Megyékre bontva árnyaltabb képet kapunk. A következő tálázatban összesítettük, hogy a három megyében a fennálló rendelkezéseknek való megfelelés milyen arányokat mutat. Az oktatásügyi rendeletek végrehajtásának arányai a Délkelet-Dunántúl nemzetiségi iskoláiban A tanítás megfelel nem felel meg a fennálló rendelkezések szám % szám % Baranya 72 82,8 15 17,2 Somogy 9 50 9 50 Tolna 20 74,1 7 25,9 Összesen 101 76,5 31 23,5 Az adatokból kitűnik, hogy Somogy megye adatai térnek el az átlagtól. Ez annál is szembetűnőbb, mivel alig néhány települést - szám szerint 18-at érint a nemzetiségi népoktatás problémája. A legtöbb eset Baranyában található - 15 érintett településen -, de arányában mégis ez a legkisebb. Az okok - a miértek - vizsgálata előtt azonban foglaljuk táblázatba még az iskolafenntartókat, mert több esetben már ez is bizonyos szintű magyarázatot ad. Az elemi iskolák fenntartóinak arányai a Délkelet-Dunántúlon Baranya Somogy Tolna Összesen szám % szám % szám szám % állami 19 21,8 _ _ — _ 19 14,4 községi 6 6,9 2 11,1 5 18,5 13 9,8 római katolikus 52 59,8 9 50,0 13 48,2 74 56,1 evangélikus 7 8,0 5 27,7 8 29,6 20 15,1 református 1 1,2 1 5,6 _ _ 2 1,5 egyesült protstáns _ _ _ _ 1 3,7 1 0,8 VDU társulati (egyesületi) 2 2,3 1 5,6 3 2,3 Összesen 87 100,0 18 100,0 27 100,0 132 100,0