Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 181

képest az alapítási láz kissé megkésve, a századforduló táján vette kezdetét, melynek következtében a korábbi családi vállalkozások egy része részvénytársasággá alakult. Az 1914-ben fennálló ipari vállalkozásoknak több mint fele a megelőző másfél évtizedben jött létre.

27 Ezek a századfordulóra már megerősödött ipari vállakózások új igényeket támasztva - a tulajdonosok lévén a városi pénzintézetek főrészvényesei, igazgatósági tagjai - serkentették a városi pénzpiac megerősödését, ami elsősorban a vállakozásbarát pénzintézetek megerősödését, a vállakózások nagyobb mértékű finanszírozását jelentette. A helyi pénzpiac átrendeződése nemcsak a magánbankházak lehanyatlását, hanem az ipari- és kereskedelmi banki szerepkört gyakorló pénzintézetek megerősödését is jelentette. „Pécs városában ez idő szerint - a magánbankházakat nem számítva összesen négy pénzintézet van (három takarékpénztár és egy segélyegylet), melyek mindegyike szolid alapokon állva, a humanizmus szemmel tartásával a kereskedelem és ipar fellendítésén fáradozik, közöttük a legrégibb pécsi pénzintézet az I. Pécsi Takarékpénztár, mely a hazai vidéki takarékpénztárak között is csaknem a legelső helyen áll."

28 A Takarékpénztár nagyobb tőkeereje a városi pénzintézetek kis számával és a Pécsi Takaréknak a helyi hitelpiacon betöltött domináns szerepével magyarázható.

29 A Takarékpénztár életében a múlt század legvégén beköszöntött új korszakot nemcsak a főtéren felépített háromemeletes impozáns bankpalota, és nem is csak az ötszörös alaptőkeemelés mutatta, hanem az addigi takarékpénztári üzletkör mellett az ún. vegyes banki szerepkör (a kereskedelmi- és iparbanki hitelezés) gyakorlásának az általánossá válása, melynek következtében ez a pénzintézet vált Pécs város tulajdonképpeni bankjává, amelynél „a kis tőkék kevésbé találnak elhelyezésre, mint a többi takarékpénztárnál".

30 A Takarékpénztár megváltozott üzletpolitikájából következett az alapításokban -jelentős számú elsőbbségi részvény jegyzésével első ízben 1908-ban a Pécsi Sörgyár és Gőzmalom Rt., majd a Höfler Bőrgyár Rt. alapításában - való közvetlen részvétel, majd pedig egy új, hiánypótló pénzintézet, a Pécsi Kereskedelmi és Iparbanknak (a város első bankjának) megalapításában vállalt döntő szerep. A Takarékpénztár több dél-dunántúli hitelintézet affiliálásával és a fővárosi tőkekihelyezéseivel részt vett a budapesti Hungária Ált. Biztosító Rt. létrehozásában, sőt külföldi tőkének a pécsi bankpiacra történő bevonásával tevékenyen részt vállalt az integrált hazai bankpiac kialakításában.

31 A helyi 27 Thirring 1913 = Thirring G.: i. m. 300-304. 28 Ágh 1894 - Ágh T.: Emléklapok Pécs Szabad Királyi Város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. 227-28. 29 Siptár 1996 = Siptár L.: A Pécsi Takarékpénztár második ötven évének története 1895-1945. Pécs, 1996.40., In: Siptár L. (szerk.): APécsi Takarékpénztár Rt. Története. Pécs, 1996. A Takarékpénztár 1895-ben a saját tőkeállományt tekintve a 8. helyen, a betétállományt tekintve pedig a 2. helyen állt a vidéki pénzintézetek között. Forrás. BML.K 3593. Siptár Lajos: Á Pécsi Takarékpénztár második ötven évének története 1895-1945 (kézirat) 1946. BML.K3593. 30 Várady 1894 = Várady F.: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1894. 667. 31 BML XI. 204. 10. E-F./c. A Pécsi Takarékpénztár iratai (jegyzőkönyvek 10.E-F). A takarékpénztár első ízben 1910-ben vett föl közvetlenül külföldi kölcsönt 500 ezer frank értékben egy párizsi pénzintézettől.