Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 182

bankpiac fellendülése következtében megnőtt a fővárosi pénzintézetek érdeklődése is a város iránt, melynek közvetlen bizonyítékaként a Hitelbank 1905-ben megnyitotta pécsi fióküzletét. A pécsi bankpiac átalakulását mutatja a pénzintézeti elit összetételének megváltozása is. A korábbi magánbankházak jelentőségüket vesztették, és a tulajdonos halála után az utódok általában már nem folytatták tovább az üzletet. Az Ullmann-bankház esetében (az alapító Ullmann M. Károly 1900ban bekövetkezett halála után) először 1911-ben, majd egy szerencsétlen tőkekihelyezés következtében 1913-ban bekövetkezett csődök a korábban jelentősnek tekinthető magánbankok lehanyatlását példázzák.

32 Bukásuk okai igen összetettek: a magánbankárok nem voltak modern értelemben vett professzionális bankszakemberek, s általában eredeti kereskedelmi vállakózásaik mellett folytatták bank- és váltóüzletüket, sőt maga Ullmann Károly egy trieszti biztosítótársaság főügynöki teendői mellett a Pécsi Sertéshízlaló Rt. alapítótagja is volt. Egy másik magánbankár, Grün Zsigmond váltóüzletének 1873-as csődje után pedig visszatért a szeszkereskedelemre, váltóüzletét pedig a Pécsi Takarékpénztár vette át. A magánbankházak likviditási nehézségei együtt jelentkeztek a pécsi borkereskedelem 1890-es években bekövetkező lehanyatlásával, hiszen a korábbi tradicionális (és tehetős) ügyfeleiket elvesztő, lecsökkent tőkeerejű cégek már nem tudták kielégíteni az újonnan beinduló, részvénytársasági formában szerveződő ipari és kereskedelmi beruházások megnövekedett finanszírozási igényeit, de más téren sem tudtak versenyezni az egyre inkább professzionizálódó nagybankok és takarékpénztárak üzletvitelével és az ezeket működtető szakembergárdával.

33 A virilis listákat böngészve egy új típusú banki elit képe rajzolódik ki azáltal, hogy 1910 után megjelentek a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek vezetői, a gyakornokként már több bankot megjárt képzett bankszakemberek, akik a bankban élvezett fizetésük, valamint egyéb vállalatoknál betöltött igazgatótanácsi tagságuk alapján szereztek vagyont. A bankok vezető tisztségviselői szoros kapcsolatban álltak a gazdasági elit többi tagjával, és a jelentős létesítmények stratégiai és ellenőrző pozícióit is ez a meglehetősen kis csoport tartotta kezében, annak ellenére, hogy Pécsett az értelmiségi és közszolgálatból élő rétegekhez viszonyított aránya alapján szűkebb volt ez az elit (a virilisek mindössze 3,39%-a volt bankár).

34 Ennek a csoportnak egyik kiemelkedő reprezentánsa volt Visnya Ernő - a „pécsi Krausz Simi" -, aki a Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója tisztét töltötte be 1915 és 1942 között, s akinek nevéhez nemcsak a sikeres üzletpolitika folytatása köthető, hanem nagyrészt neki köszönhető az is, hogy a pécsi pénzügyi élet nagyobb veszteség nélkül viselte a világháború és a szerb megszállás okozta nehézségeket. „Széleskörű tevékenysége vál32 BML Cégbírósági íratok, Ct./391. Az Ullmann M. Károly bank- és váltóüzlete (mint társas cég) 1876-ban nyílt meg. A családfő 1900-ban bekövetkezett halála után az örökösök által továbbműködtetett cég először 1911-ben, majd 1913-ban jutott csődbe. 33 Bérdi ms. - Bérdi Gy.: i. m. 28-29. 34 Bérdi ms. = Bérdi Gy.: i.m. 30. Schweitzer 1994 - Schweitzer G.: Hitközségi elit-városi elit, Pécs. In: Szita Sz. (szerk.): Emlékezzünk- Tanulmányok a pécsi zsidóság történetéből 1944. Pécs, 1994., 53-78.