Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 179

kapcsolatot épített ki a várossal, amit az is mutatott, hogy a város átmenetileg elfekvő pénzeit a takarékpénztárnál helyezte el. Az 1870-es évek elején a részvénytársasággá való átalakulást és a jelentős alaptőke emelést követően kezdtek kiépülni az egyéb bankpiacokkal, köztük néhány budapesti pénzintézettel az üzleti kapcsolatok, amelyek eleinte csak a pesti bankoknál történő értékpapírelhelyezést jelentették. A Takarékpénztár 1872-ben - kisebb összegű részvényjegyzéssel - első ízben vett részt a potenciális vonzáskörzetébe tartozó pénzintézet, a siklósi, illetve a mohácsi takarékpénztárak alapításában. Felmerülhet a kérdés, hogy a városban oly meghatározó szerepet játszó takarékpéntárakon kívül (az 1870-es években még egy alakult), amelyek eleinte különböző okból nem váltak a kereskedelmi hitel valódi letéteményeseivé, honnan is elégítehették ki rövidlejáratú hitelszükségleteiket a helyi vállalkozások.

21 A századfordulóig néhány zsidó kézben lévő magánbankház próbálta finanszírozni a nem túl nagyszámú vállalkozói réteget. A hitelszféra virilisei között a zsidó származásúak felülreprezentáltak (a hitelszféra viriliseinek 77%-a zsidó származású, s az összes zsidó virilis 10%-a bankár volt), s a hitelügyeknél - az országos tendenciának megfelelően - legmagasabb a zsidó polgárok aránya, bár ez abszolút számokban hét főt jelent, akik öt családi vagyonhoz kötődtek. A városban a takarékpénztárak mellett több magáncég (Grün, Ullmann, Schapringer bankházak) is foglalkozott bank- és váltóüzlettel, melyek közül kiemelkedett a Nagykanizsáról Pécsre áttelepült Schapringer Joachim, aki termény- és sertészsír kereskedőként elsőként nyitott bankés váltóüzletet Pécsett. A város hiteléletének fejlesztésében nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy az 1882-ben alakult Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként - mint a jegybank egyik legjobb helyi adósa, majd váltóbírálója kezdeményezte az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókjának felállítását. Életútja, szerteágazó kereskedelmi és banki kapcsolatai jól példázzák a személyes kapcsolatok szerepét a dunántúli bankpiacok közti kapcsolatok erősödésében. Nemességet szerzett, s fiai nemcsak továbbvitték banküzletét, de az ipari vállakózások irányába is nyitottak22 A másik nagyobb magánbank Ullmann Károlyé volt, akinek bank- és pénzváltóüzletén kívül ipari érdekeltségei voltak, s emellett egy trieszti biztosítótársaság főügynökségét is vezette. Rokona volt „baranyavári" előnevú Ullmann Mór Györgynek, a Tőzsde későbbi elnökének, aki a család Pécsről Budapestre költözött nagykereskedő ágának a leszármazottja, s akiknek az életútja a szűknek bizonyult helyi gazdasági keretek közül kitörő és a főváros felé gravitáló vállakozót példázza (fia Adolf már a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója).

23 A fentiek ellenére - különösen pedig a kereskedelmi bankokat is működtető győri hitelélethez hasonlítva - Pécs pénzpiaca a századforduló időszakáig meglehetősen szerénynek mondható; egyrészt a hatalmas betétállományt felhalmozó, de a kereskedelmi hitelezés formáit nagyobb mértékben ekkor még nem gyakorló takarékpénztárak működése, másrészt pedig a kevésbé tőkee21 Fischer 1895 = Fischer F.: A Pécsi Takarékpénztár Rt. 50 éves múltjának története. Pécs, 1895., 95. 22 Bérdi ms = Bérdi Gy.: Pécs legnagyobb adófizetői 1873-1926. Doktori disszertáció kézirat (ELTE Történelem Tanszék Könyvtára D/320. Adattár) Bp., 1980. 23 Vörös 1979 = Vörös K.: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917., Bp., 1979. 136.