Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 119

dasági és társadalmi erő, mely elengedhetetlenül szükséges volt a színi kultúra kibontakozásához. Számos, e régióban történt kezdeményezés és tiszavirág életű sikerek ellenére Győr és Székesfehérvár vált a magyar színművészet ideiglenes fellegvárává. Ugyanis e két városban hosszabb időre tudták állandósítani a befolyásos személyek tenni akarását, az ehhez szükséges anyagi hátteret, és ezzel a nemzeti színészet legjelesebb erőit is ide vonzották. Mindkét városban és vonzáskörzetében önálló magyar társulatok alakultak, melyek szükségszerűen rajzottak ki nagyobb régiókat átfogva. Ebben a társadalmi és kulturális szférában Pécs inkább befogadó, mint kezdeményező város, bár itt is voltak próbálkozások a magyar színészet pártolására. A magyar nemesek és a polgárok csekély befolyása miatt egyelőre csak a befogadó szerepet tudták vállalni, s a kezdeményező szerepről ideiglenesen lemondtak.

5 A mecsekalji város kulturális életében a Győrből és Székesfehérvárról érkező művészi hatások itt is elindították azt a folyamatot, ami a reformkor utolsó éveiben a magyar színikultúra kibontakozását jelentettek. S az, hogy a pécsi színpadokon először csendülhetett fel magyar szó, közvetlenül a székesfehérvári magyar komédiásoknak köszönhető. A reformkort megelőző időszakban, közel egy évtizedig a nemzeti színészet ügye és termékeny fejlődése Székesfehérvár nevével forrott össze. A székesfehérvári színjátszás Az 1790-ben napvilágot látott „Hadi és Más Nevezetes Történetek"-ben „igen jó színházi bázisnak" említik Székesfehérvárt, amely elismerés a 18. században meghonosodott jezsuita iskolai színjátszásnak és a német társulatok ismétlődő látogatásainak köszönhető.

6 A német truppok a korabeli források szerint Budáról, Győrből, Zágrábból és Pécsről érkeztek a leggyakrabban. A magyar színészet támogatására már az 1800-as évek elejéről rendelkezünk adatokkal: Pest városa 1808-ban keltezett színházalapítási köriratára a Fejér megyei rendek reagáltak csak kedvezően az ország vármegyéi közül. S az 1810 és 1813 között, a Pesti Nemzeti Társulat javára meghirdetett pénzsegélyezésben több mint 2000 forintot ajánlottak fel. E pártfogolásban a megye tekintélyes birtokos-arisztokratái álltak az élen; az Esterházy, Zichy, Ürményi és Brunszvik családok. Gróf Brunszvik Ferenc marntonvásári kastélyában pedig a reformkor előestéjén a magyar művészek is megfordulhattak.

7 S amikor a Rondella felújítási munkálatai zajlottak 1813/1814-ben, Székesfehérvár több ízben is befogadta a székhely nélkül maradt Nemzeti Társulatot. Fejér vármegye fokozott színházpártolásának 5 Márfi, 1997. 53. A magyar színjátszás pártolására az első adat 1793/94-ből származik, amikor Baranya vármegye rendjei több alkalommal is napirendre tűzték a Pestről és Szatmár vármegyéből érkezett hazafias felszólításokat. Majd 1815-ben Bács, Baranya és Tolna vármegyéket érintő színikerületek létrehozásán fáradoztak a megye nemesei és rendjei, de ez a kísérletezés is kudarcba fulladt. 6 Magyar Színházművészeti Lexikon. Bp., 1994. Főszerk.: Székely György. 735. 7 Nagy, 1857. 242.