Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 10

zik (8 kérdés), majd a zsidókra (14 kérdés), a cigányokra (9 kérdés) és a koldusokra (7 kérdés). A „De extraneis"

20 kérdésre nagyon sokszor semmi válasz nincs, némely esetben az idegeneknél a külhoni származású iparosokat vagy azok egy részét felsorolják; előfordul, hogy ugyancsak ebben a részben említenek telepeseket.

21 A három utolsó kérdéscsoport kérdéseire értelemszerűen nem minden községben kapunk feleletet, zsidókat viszonylag kevés helyen említenek, a rájuk vonatkozó kérdéseknél néha visszautalnak a kereskedőkhöz.

22 Feltűnő, hogy református környezetben sokszor egyedül a cigányok a katolikusok, ill. katolikus falvakban egyedül ők görögkeleti vallásúak. Nagyon sokszor sematikus, még többször nemleges a válasz: nincs ilyen, nem tudnak róla. Baranya vármegye népessége Mely számokat nyerhetünk a forrásból A kutatás bizonyos nehézségeit jelzi, hogy a kérdezőbiztosok (főszolgabírók, alszolgabírók, esküdtek) nem egyformán jártak el minden járásban: van, ahol a község lakosságának teljes összetételére, rétegződésére lehet következtetni, pl. a Taba által kiválasztott Szentlőrinci járásban, van, ahol a társadalmi rétegek egy részéről szerezhetünk információt. Bár előfordul, hogy név szerint is felsorolják a nemeseket, nem föltétlenül kapunk adatokat a nemesek számáról, itt főleg a kétséges nemesek bonyolítják a képet; további kérdést jelent, hogy a járási tisztviselők egyik esetben a község birtokosáról, a másikban a helyben lakó nemesről írtak; a családjuk létszámáról, háznépükről pedig végképp nincsenek következetesen vezetett számadatok. Ugyancsak gond van a jegyzők számával - erre sokszor csak közvetett adataink vannak: a jegyző jövedelme. A papok, tanítók száma adott a forrásban, de ez utóbbiak száma és szolgálatának köre időnként kétséges. Értesülünk az iparosok számáról is, a mesterlegényekről, inasokról talán kevésbé megbízhatóan, a kereskedőkről még pontatlanabbul, mint ezt még több helyen érintjük. A legtöbb esetben csak a lelkek számára lehet támaszkodni, ez látszik a népesség kiszámításához az egyetlen, viszonylag biztos pontnak; 20 Tipikus válasz az idegenekre vonatkozó kérdésekre: „Jóllehet vannak néhányan, akik idegen égtájon látták meg a napvilágot, nincs közöttük egy sem, aki zsenge korától ne e királyságban nevelkedett volna, tehát idegennek nem tarthatók." 21 Telepesekre vonatkozik a „neoimpopulati rustici", „neocolonicales sessiones" kifejezés. Ugyancsak telepesekre utal a sessiók számára vonatkozó kérdés ilyen válasza: nincsenek a telkek kimérve, mert valamennyien inquilinusok; némely esetben a panaszok között fordul elő: jóllehet ők mentességet élveznek, mégis szolgáltatásokat követelnek tőlük stb. 22 II. József 1781. május 13-i zsidórendelete után vagyunk, a zsidók „tolerantialis taxa"-t fizettek, mesterséget is űzhettek stb. Baranya megye hat járásában összesen 84 alkalommal írnak zsidókról; kivételes a Mohácsi járásban Szekcső, ahol 30 fő, Hidas, ahol 13 fő, Rácgörcsöny, ahol 10 fő izraelitát írtak, valamint a Baranyavári járásban Dárda, ahol 9 zsidó család élt. A zsidók legnagyobbrészt kereskedtek, kisebb részben iparosok voltak. A kérdéscsoport „van-e rabbi, van-e zsinagóga" kérdésére általában nemleges a válasz; a Hegyháti járásban többször a dombóvári és a bonyhádi zsidó közösséghez tartozást említik.