Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 11
többek között ezért is kell foglalkozni a vallási hovatartozással, egyházi struktúrákkal. A megye túlnyomórészt katolikus 23 ; az, hogy a járási tisztviselők a nem katolikus, ezen belül főleg a protestáns vallások híveinek számát nem adták meg, vagy nem tudták pontosan megadni, több mint feltűnő. A lelkek számát leginkább a római katolikus egyház papjaitól, az ő pontos összeírásaikból merítették, a többi vallásnál rengeteg pontatlanság fordulhat elő. A legtöbb helyen az anyaegyházban felsorolják a filiák lélekszámát külön-külön. 24 Előfordulhat olyan községben, ahol különböző vallású lakosok különböző anyaegyházakhoz tartoznak, hogy az egyik vallás híveinek számát megkapjuk, a másikéra csak utalnak, „lásd az anyaegyháznál"; gyakran az egyik egyház lélekszámát községenként, a másikét másként adják meg: 5-6 filia lélekszámát együttesen közlik. Bonyolítja a helyzetet, ha más járásbeli egyházhoz tartozik egy község. Érdekes módon viszont a somogyi Mozsgóhoz tartozó három falu lélekszámát megtudhattuk. A zsidók lélekszámát egész kivételes esetben tudhatjuk csak meg: a Mohácsi járásban, Szekcsőn más valláshoz tartozók lélekszáma után közlik, hogy 30-an vannak, majd a „De Judaeis" kérdésre válaszolva 5 zsidóról (5 zsidó családfőről) írnak. A járási tisztségviselők adatfelvétele - úgy tűnik - nem minden esetben volt következetes, remélhetjük, hogy legalább egy járáson belül az volt. A Baranyavári járás falvainál pl. ezt olvashatjuk a parasztokról szóló kérdéscsoport elején (1. kérdés): telekkel rendelkező és telekkel nem rendelkező parasztok 25 , és megadnak bizonyos számokat; majd az egésztelkes, fél telkes stb. jobbágyok, zsellérek, hazátlan zsellérek (11. kérdés) összeszámolásánál egész más számokat nyerünk. 26 A Siklósi járásban az 1. kérdésre ugyancsak megadnak bizonyos számokat, majd olvashatjuk a fél-, negyed- stb. telkes jobbágyokról 27 , valamint a zsellérekről összegyűjtött adatokat, és e két szám között nagyon nagy a 23 A katolikusok többségben vannak a megye minden járásában, de különösen a Pécsi és a Hegyháti járásban: az előbbi 56 falujából 50, az utóbbi 75 falujából 70 színkatolikus; a Szentlőrinci járás 59 falujából 42-ben, a Mohácsi járás 51 falujából 35-ben csak katolikusok laknak. A legbonyolultabb vallási összképet mutató Baranyavári járás 53 falujából csak 16 tiszta katolikus lakosságú, de azon 25 község közül, amelyben katolikusok és görögkeletiek laknak, 15-ben a római katolikus egyház hívei vannak többen. Egyedül a Siklósi járás mutat egész eltérő képet: 59 falujából 3-ban csak katolikusok, 16-ban csak reformátusok laknak, és a 33 katolikus-református lakosságú falu többségében a katolikusok alig-alig fordulnak elő. 24 Jó esetben mindkét helyen, a mater és a filia-községben is, de előfordul, hogy csak a parókiával rendelkező községben, sőt az is, hogy csak az összesített lélekszámot olvashatjuk. Pl. a Hegyháti járás lakói katolikusok, kevés evangélikussal, a járás tisztségviselői négyféle népességszámot adtak meg: 1. az anyaegyház és filiák lélekszámát összesen, 2. külön az anyaegyház lélekszámát, 3. külön az összes filia lélekszámát, 4. a hospesek számát, amit - mint erre még visszatérünk - nem minden esetben azonosíthatunk a családok számával. Ugyanezen járásban az evangélikusok lélekszámát egy községben kapjuk meg, bizonytalan, hogy az ide gravitáló többi község „acatholicus"-ainak számát is tartalmazza-e ez. Értesülünk Bikaion reformátusokról, lélekszám nincs. A Mohácsi járásban, Bozsokon az 1065 katolikus vallású német mellett 50 „rascianus"-t, szerbet is említenek - akik általában görögkeletiek -; ezeknek csak a hovatartozását, felsőbb egyházi hatóságát nem ismerjük. 25 „sessionati coloni" és „non sessionati coloni" vagy „rustici". 26 Ezt a nehézséget Taba is említi kéziratos anyaggyűjtésében. 27 Egésztelkesekről itt nem kapunk adatokat.
