Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 99

tagjait, akik közül legalább egy eljutott a főszolgabírói vagy főügyészi posztig. Talán nem érdektelen azt sem áttekintenünk, hogy a megye első embereit adó családok (Pávics, Madarász, Daróczy, Passardi, Petrovszky, Horváth, Friebaisz, Hersching, Hoitsy, Kajdatsy, Mihálovics) mellett, mely famíliák kandidáltak még az alispáni tisztre - ismét időrendben: Vlasics, Pozsgay, Somogyi, Gyurekovics, Kun, Bana, Lengyel, Sauska, Kardos, Sztankovánszky, Mérey, Bésán, Perczel, Mitterpacher, Petrovszky. Megállapítható, hogy a megye vezető nemesi családjai - főként az említett 28 família - nemzedékeken át megőrizte hivatali-politikai státusát és meghatározó tényezője volt a vármegye politikai-kulturális életének. A megye kis számú középbirtokos nemességének egy jelentékeny része hivatali szolgálatból kényszerült megélni. Ehhez idejekorán kialakították a megfelelő stratégiát: a család egyik (esetleg két) tagja gazdálkodott, a többiek igyekeztek - tanulás révén - megyei hivatalhoz, elvétve uradalmi tisztségekhez jutni, magasabb egyházi méltóságokba (mint pl. a kanonok) vagy a hadsereg tisztikarába kerülni, illetve állami hivatalokba megfelelő jövedelemre szert tenni. Példaként a Petrovszky, Jeszenszky, Nunkovics, valamint a Siskovics família említhető. A nemesség mobilitásával függ össze, hogy az armalista nemesek - a már említett példákon túl - szaktudásuk révén előkelő vármegyei tisztségeket is betölthettek, mint például a Hersching, Hoitsy, Boda vagy a Thanyi és a Pethő családok sarjai. Az uradalmak birtokigazgatási szerveiből - főként a század első felében - több jól képzett tisztviselő lépett megyei szolgálatba. S ahogy az átkerültek (például Bana János, Friebaisz János, Hoitsy Mihály) példája is mutatja, képzettségük, tekintélyük és tudásuk, előmenetelüket is biztosította a tisztikarban, megint mások megyei hivatalukat cserélték fel uradalmi állással, mint például Balogh István, aki szolgabíróból lett a siklósi uradalom tiszttartója (1718), vagy az esküdtséget tiszttartóságra cserélő Zárka Ferenc (1738), illetve a szintén esküdtből pécsváradi inspektorrá lett Márffy István (1757). Az elhunyt vagy eltávozott tisztviselők helyét általában az alacsonyabb posztokról előrelépőkkel rövid úton töltötték be, de a tisztújítások során is a többes jelölésnél - őket vették elsősorban számításba. Pályaívek — karriertípusok A bemutatásra kerülő családokról, hivatali pályájukról hasonló áttekintést mindeddig nem jelent meg. Andretzky munkája e tekintetben csak szórványadatokat tartalmaz, a „nemesi lexikonok" pedig még ennél is kevesebb felvilágosítást nyújtanak az alábbi pályaívek a megye levéltárának forrásai (közgyűlési iratok, illetve családi irattöredékek) felhasználásával készültek. Baranya köznemesi családjainak levéltárai - a Jeszenszky család irattöredékén kívül - ugyanis sajnálatos módon elpusztultak, így csak c vázlatos összeállításra nyílott lehetőség, amely először a szerző kandidátusi értekezé-