Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 100

seben kapott helyet. („Nemesi társadalom és inszurrekció a török hódoltság utáni Baranyában". Pécs, 1992.) Az egyik legteljesebb hivatali karriert Thanyi László mondhatta magának. Apja, Thanyi György esküdtsége (1736-42) egyengette az utat számára, aki (1742-50) esküdt, majd szolgabíró (1750-58), végül három cikluson (1758, 1761, 1769) át a baranyavári járás főszolgabírói tisztét viselte. Hosszú tisztviselői idővel, fokozatos hivatali emelkedéssel „hagyományos" törvényhatósági karrier volt az övé. A sok fáradozással járó hivatalok közül a főszolgabírói a legtöbb esetben a megyei köznemesség pályaívének végpontját is jelentette. E posztot baranyai viszonylatban a leghosszabb ideig az előbb baranyavári (1736-1747), majd a pécsi főszolgabírói tisztet (1747-1773) haláláig betöltő Koller Mihály viselte. A legfényesbb hivatali karrierek egyikét Baranya vármegyében a Kajdatsy család tagjai futották be.

11 Az 1730-as évek közepén Sopron megyéből Baranyába települt család presztízsét jelzi, hogy az 1736-os tisztújítás alkalmával Kajdatsy Zsigmondot rögtön főszolgabíróvá választották, 1742-től pedig már a táblabírák sorában foglal helyet. Hamarosan - felesége révén a megye birtokosainak sorába lép, s ezzel a család tekintélye tovább gyarapodik. Fiai a tradicionális hivatali pályán ígéretesen haladnak előre. Antal 1773-ban első tiszteként - elnyeri a hegyháti főszolgabíróságot, 1777-től pedig a mohácsi főbíró tisztét viseli. 1780-ban főjegyző, 1790-ben - közfelkiáltással - Baranya megye alispánjává választják. Több mint két évtizeden át, egészen haláláig (1811. július 19.) közmegelégedésre látja el hivatalát. (Fivérét, Ferencet a 80-as években Tolnában választották alispánná.) Fia, Antal II. (1780-1830) hivatali pályáját 1801-ben szolgabíróként kezdi, s 1813-ban már a megye másodalispánja, majd országgyűlési követ (1825-27, 1830) egészen tragikus hirtelenséggel bekövetkező haláláig. Kajdatsy Antal III. pályáját a siklósi járás esküdtjeként (1829-31) kezdi, 1832-től országgyűlési követ, szentlőrinci főszolgabíró 1836-tól, majd 1840-től a megye főjegyzője. E klasszikusnak tekinthető családi karrier a maga kiteljesedett formájában különleges színfoltnak számít - feltehetőleg nemcsak - Baranyában. Jellegzetesen baranyai hivatali karrier(ek)nek a 18. század közepén alispáni székbe jutó armalista családok (Friebaisz, Hersching, Hoitsy) látványos pályáját tartjuk. A Pozsony megyei eredetű Friebaisz Antal János 1714-ben a pellérdi (Passardi) uradalom prefektusaként tűnik fel Baranyában. 1716-tól a vármegye szolgálatába lép, s a főadószedői tisztet látja el 1723-ig. Fia, Ádám 1736-tól a megye aljegyzője, akit 1742-ben birtokos jelölttársai (Horváth Dániel, Bana János, Lengyel Gáspár) ellenében alispánná választanak, s 8 éven át viseli e méltóságot. Az alispáni széket az 1750. évi restauráció során - bár a pályázók között szerepel - nem tudja megtartani, s rövid táblabíráskodásával véget is ér s Friebaisz család közszereplése a megyében. 11 Ódorl., 1991. 177-178.