Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

1. ábra. A címer mellett hosszabb-rövidebb kézzel írott vagy nyomtatott szöveget is találhatunk az ex librisen: tulajdonosa nevét, névjeíét vagy szentenciákat, versikéket, amelyek többnyire életbölcsességet, vallásos érzületet fejeznek ki. Az ex libris rangokat, címeket is közölhet, ezeket rövidítve vagy rajzos formában ábrázolják. Az első két, bizonyosan ex librisként használt lap Németországban készült 1470 körül. Mindkettő a buxheimi karthausi kolostor számára ajándékozott könyveken található. Típusa szerint ez az adományozó ex libris. Az adományozó ex librist a könyvet adományozó személy készítteti és illeszti a könyvbe ajándékozás előtt. Német területen készült a 15. században az első nem címeres darab is, melynek érdekessége, hogy az ún. beszélő ex librisek közé tartozik. E típus jellemzője, hogy a készíttető nevét az írásos forma mellett - esetleg helyett - az ábrázolt képpel fejezik ki. AHans Iglernek nevezett Johannes Knabensberg német káplán ex librisén egy sünt láthatunk, mivel az Igei szó és név németül sünt jelent. Felirata: „Hans Igler, Dass dich ein Igel küss" - magyarul: csókoljon meg a sün. Ez a tréfás felirat is a tolvajok elriasztására szolgált

4 (1. ábra). Könyvek adományozásával kapcsolatos az ún. emlék-exlibris is, de ezt a megajándékozott könyvtár készítteti az adományozó iránti hálából. Az ex librisek kialakulása szempontjából fontos terület volt a fejlett könyvkultúrával rendelkező Németország, ahol a 15. század végén kialakultak az imént ismertetett típusok. Németország után Svájc volt a következő ország, ahol 1498-ban ex libris készült. Lengyelországban 1506-ban Franciaországban 1529ben, Csehországban 1536-ban, Angliában pedig 1564-ben alkalmazták először a könyvek megjelölésének új formáját.

5 A korai ex librisek készítőinek neve többnyire sajnos feledésbe merült. Az első ismert ex librist is készítő művész Albrecht Dürer volt. A szakirodalom 5 ex librisét és további 5 tervezetét tartja számon. Az egyik legszebb lap Willibald Pirckheimer, V. Károly és /. Miksa császárok tanácsosa számára készült. A különlegesen szép fametszeten Pirckheimer és felesége kettős, ún. házassági címere látható. A címer felett találjuk a híres „Sibit et amicis" (Magának és barátainak) jelmondatot és a tulajdonos vallásos érzését kifejező feliratot héber, latin és görög nyelven. A lap alján olvasható „Liber Bilibaldi Pirckheimer" felirat tanúsítja, hogy ex libris gyanánt szolgált.

6 Más szempontból figyelemre méltó Pirckheimer másik ex librise, amely szintén Dürer műhelyéből került ki. Ennek típusa portré-ex libris. A szakirodalomban elterjedt az a nézet, hogy az arcképes ex librisek készíttetésének fő 4 Vitéz, 1942. 5 Galambos. 1968. 6 Galambos, 1971.