Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

A rendkívül precíz és pontos, a térképekről leolvasható összeállítás képet ad az uradalmi és úrbéres birtokok nagyságáról, művelési ágairól, feltünteti a zsellérbirtokokat, a kivételesek földjeit, községi területeket, sőt az utakat és temetőket is. A táblázatból láthatjuk, hogy a birtokon lévő falvak és puszták egész területe 60 523 m. holdat tett ki, melyből az uradalmi birtok 43,08, a jobbágyok területe 51,81%-ot foglalt el, a többi pedig megoszlott a községi és zsellérbirtokok, a maradványföldek, a kivételesek területei és a haszon nélküliek között. Az uradalmi birtok legjelentősebb hányadát az erdők foglalták el. Ezúttal is ezek nagysága határozta meg, mekkora volt a faluhatárban a birtok részesedése. Igen kevés volt a szántó, melynek 91%-a Körcsönye és Szentdomján-pusztán, valamint Bicsérd határában (részben Fenyős-pusztán) helyezkedett el. A művelési ágak megoszlása szempontjából az uradalmi és úrbéres birtok eltérő képet mutat: Uradalom % Úrbéres % - beltelek, kert 0,57 4,21 - szántó 6,16 39,70 - rét 4,44 15,18 - legelő 34,63 - szőlő 0,30 6,28 - erdő 88,53 = 100 -= 100 A művelési ágak megoszlását elsősorban a birtokviszonyok határozták meg, de az igen kevés uradalmi szántó azt mutatja, hogy a káptalan most sem törekedett aktívan ilyen területek kialakítására és vele együtt a jobbágyok robotjának felhasználására sem. Mint arra korábban is utaltunk, az úrbérrendezést követő újraosztás következtében igen kevés volt a zsellérbirtok, mely alig érte el a kivételesek területeinek egyötödét. Új zsellércsaládok beköltözésére nem is adódott lehetőség. A korábbihoz hasonlóan nem voltak jelentősek a maradványföldek sem. Mivel a legtöbb maradvány a drávai kerületben volt, valószínűnek látszik, hogy irtásokból, mocsarak lecsapolásáből származott. A székesegyházi és a szemináriumi falvak határától nem készült hasonló összesítés, viszont Fényes Elek

31 geográfiai szótárából a vonatkozó adatokat összesítve e két birtokról is képet kaphatunk. Látható, hogy az uradalmi birtokok összességében a falvak határának 36,71%-át foglalták el, míg az úrbéresek 60,03%-ban részesedtek, a kivételesek földjei, a községi területek, maradványföldek a hiányzó 3,26%-ot tették ki, melyeket azonban Fényes Elek nem részletez. 31 Fényes E.: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I-IV. köt. Pest. 185 1.