Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

Egész terület Ebből Egész terület úrbéres majorság 23 514 4/8= 100% beltelek 760 5/8 szántó 7961 5/8 rét 1787 4/8 szőlő 418 6/8 legelő 3037 3/8 erdő 151 = 14 116 7/8; 60,03% beltelek 39 3/4 szántó 1167 2/8 rét 224 legelő 294 2/8 erdő 6756 6/8 nádas 150 7/8 = 8632 4/8,36,71% Az uradalmi és úrbéres területek művelési ágankénti megoszlása a következőképpen tért el egymástól: Uradalom % Úrbéres % - beltelek, kert 0,46 5,39 - szántó 13,52 56,40 - rét 2,59 12,66 - legelő 3,40 21,51 - szőlő 2,97 - erdő 78,28 = 100 1.07 = 100 A kétféle terület közti különbség hasonló, mint a káptalani birtokok esetében, az arányokat tekintve azonban vannak bizonyos különbségek. Mind az uradalomban, mind az úrbériségnél nagyobb a szántók, és utóbbiaknál alacsonyabb a legkevésbé értékes legelők részesedése. Az uradalmi szántók - puszták híján ezúttal is a községek határában helyezkedtek el, és területük rendszerint növekedett a 18. század vége óta. A gyarapodás forrását helyenként a maradványföldek jelentették (pl. Malom), míg másutt a művelési ágakban következtek be változások a szántóterületek javára (pl. Pogány). A szemináriumi falvak határának birtokosonkénti adatait szintén e statisztikából kísérhetjük nyomon. Egész terület Ebből Egész terület úrbéres majorság 23 829 4/8 = 100% beltelek 523 7/8 szántó 8884 5/8 rét 3277 7/8 szőlő 907 4/8 legelő 2531 4/8 erdő 70 = 16 195 3/8; 67,95% beltelek 17 3/8 szántó 799 7/8 rét 217 6/8 legelő 27 erdő 3 6/8 nádas 200 = 7268; 30,50%