Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

NAPTÁR - Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve (Werner Walcker-Mayer)(ford.: Angster József)

később nagy hasznát vette. Idővel egyre inkább érdeklődött az orgonaépítés iránt, és rajztudása révén - megvolt a lehetősége, hogy a látott szerkezetekről részletes vázlatokat készítsen, ezeket otthon alaposan tanulmányozza és hasznosítsa. Bécsben az ismert Ulmann és Titz orgonaépítőknél dolgozott. Innen elindulva további állomásai: Prága, Drezda, Lipcsén át Berlin, majd Düsseldorf, Köln, Bonn, Stasbourg, Basel, Luzern. 1863 augusztusában érte el tulajdonképpeni célját: Párizst. Itt alkalmazást nyert a világhírű orgonaépítő mesternél, Cavaillé-Collnál, ahol 1866-ig maradt. Cavaillé-Collnál betekintett Angster az akkor legkorszerűbb orgonaépítésbe; nagy, jelentős műveket ismerhetett meg, melyeket - hála rajzkészségének - rögzített is. Minden eseményt megörökített Angster német nyelvű naplójában. Ezt később magyarra fordította és élete végéig vezette. Mindezek alapján 1886-ban kiadta „Az orgona története, lényege és szerkezete" című könyvét; ez volt az első magyar nyelvű orgona-szakkönyv.

8 Párizsból hazatérőben felkereste Ludwigsburgban Eberhard Friedrich Walckert, aki megismertette vele tanulmányát, a mechanikus kúpládarendszert. Magyarországon első orgonáját a pécsi zsinagóga részére építette Angster. Ez a nagysikerű mű jelentette alapkövét az Angster orgonaépítő üzem ma is ismert nevének. Angster József vezetése mellett kereken 600 orgonát és 1500 harmőniumot készítettek. Érdemei elismeréséül megkapta Haynald érsektől a „Kalocsai érseki orgonaépítő" címet és 1918-ban XV. Benedek pápától a Szent Gergely-rend lovagkeresztjét. Az általa épített jelentősebb művek többek között: Kalocsa, dóm op. 20 45 regiszter (1876) Pécs, dóm 100 46 regiszter ( 1889) Budapest, Kálvin tér 155 42 regiszter (1891) Kassa, dóm 250 55 regiszter (1896) Budapest, Dohány utca 3812 44 regiszter (1903) Budapest,Szent István Bazilika 430 6£ regiszter (1905) Második generáció A Szent István Bazilika jelentős művében már meghatározó szerepe volt a második generációnak. Szerkezetileg ezt a hangszert már légnyomatú vezérlés jellemezte és regiszterrekeszek ékfúvócskákkal. Angster Emil és fivére Oszkár 1910 körül vették át a cég vezetését; apjuk támogatta őket egészen haláláig, 1918-ig. Az első világháború okozta gazdasági mélypontból fel kellett küzdenie magát az üzemnek, ugyanígy a rövid fellendülés után 1929-ben bekövetkezett világgazdasági válságból. A nehézségek ellenére kb. 50 munkást és alkalmazottat tudott foglalkoztatni a cég. Ebben az időben vezette be Angster a villamos vezérlést, ami teljesen megfelelt az orgonaépílés akkori nemzetközi gyakorlatának. Ennek a generációnak legfontosabb műve a szegcdi fogadalmi templom orgonája, op. 1050, 1075 (1930-1932). Ez az orgona, öt manuállal és 136 regiszterrel, a legnagyobb az Angster névvel épült hangszerek között. Zenemű8 Angster József: Az orgona. Története, lényege és szerkezete, Pécsett, 1886.