Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

NAPTÁR - Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve (Werner Walcker-Mayer)(ford.: Angster József)

veszeti szempontjait Geyer József,

9 a nemzetközileg ismert organológus dolgozta ki. A nagy orgonát különösen Winfred Ellerhorst emeli ki „Handbuch der Orgelkunde"

10 c. híres orgonaszakkönyvében. Ennek az időszaknak további fontos hangszerei, egyebek között: Eger, dóm op. 800 60 regiszter (1912) Jászberény, főtemplom 830 43 regiszter (1912) Budapest, Zeneakadémia 1000 71 regiszter (1925) Pécs, Jézus Szíve templom 1150 46 regiszter (1937) 1931-ben a Budapest melletti Aquincumban történt ásatások során római orgonarészeket találtak. Angster Emil a leletek alapján rekonstruálta ezt az orgonát. A rekonstrukció mais látható az aquincumi múzeumban.

11 Harmadik generáció 1940-ben Angster József és unokatestvére, Imre vették át a vezetést, miután mindketten hosszabban dolgoztak a szakmában. Imre főleg gazdasági kérdésekkel és orgonaszerelési rajzokkal foglalkozott, József a művészeti vezetési-tervezést vette át. Az idők nehézségei ellenére József Németországba utazott, hogy ott tapasztalatcsere céljából felkeresse a kollégákat. Meglátogatta Oscar Walckert is Ludwigsburgban. A 75 éves jubileum évében, 1942-ben közel 70 dolgozót foglalkoztatott az Angster-cég. Néhány felsorolt orgonamű tanúsítja, hogy az akkori rendkívül nehéz idők ellenére igen jő hangszerek épültek: Budapest, Hall er tér op. 1245 32 regiszter (1943) Sopron, ev. templom 1290 46 regiszter (1945) Budapest, Remete-kertváros 1275 43 regiszter (1946) Pécs, ferencesek temploma 1300 36 regiszter (1946) Budapest, Csepel, rek. templom 1295 30 regiszter (1947) Józsefnek és Imrének át kellett élniük a második világháború után először az Angster-cég államosítását, majd teljes megsemmisítését. Angster névtáblával kereken 1300 orgona és 3500 harmónium készült. Tanúskodnak ezek egy teljesítőképes magyar gyárról, melyet esztelen módon eltöröltek. 9 Geyer József az „orgonaismerettan" tanára volt a M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Budapesten. Ő írta a „Tanulmányok az orgonaépítő művészet időszerű kérdéseiről" c. könyvet, Einsiedeln (CH) 1926. Annak ellenére, hogy oktató tevékenységet folytatott Magyarországon, ebben az írásában egyetlen magyar orgonával sem foglalkozik, csak egy magyar játszóasztal fényképe látható. Ez aláhúzza Angster József könyvének mindeddig tartó jelentőségét. 10 Einsiedeln 1936, 694. old. 11 V. ö. Nagy Lajos: Az aquincumi orgona, Budapest, 1933; Oscar Walcker már idézett művének 175-185. old.; Szilágyi János: Aquincum. Budapest és Berlin 1956; Werner WalckerMayer: Az aquincumi római orgona, Stuttgart 1970; Kaba Melinda: Az aquincumi római orgona (Gregus Ernő kiegészítésévekl: Az aquincumi orgona alkatrészeinek sprektrálanalítíkus vizsgálata), Kassel 1976 (=Musicologica Hungarica, 6. kötet).