Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

NAPTÁR - Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve (Werner Walcker-Mayer)(ford.: Angster József)

orgonaszerkezet módosítására, javítására. így Eberhard Friedrich Walcker feltalálta a kúpládát, és ezzel elkezdődött a regiszterrekeszes szélládák időszaka, melynek folyamán a szerkezet számtalan változata keletkezett. Cavaillé-Coll továbbfejlesztette a Barker-emeltyűt, amelyre később a pneumatikus vezérlés ötlete épült. Már a 19. század közepén építettek először egy orgonát villamos vezérléssel. Ez azonban csak a századforduló táján bontakozott ki teljesen. A 20. század elején Albert Schweitzer és Emil Rupp Strasbourgban életre hívták az „elszászi újnémet orgonareform"-ot. Alapgondolatat a francia és német orgona bizonyos egyesítésének elérése volt. A strasbourgi Szent Páltemplom Rupp-féle orgonája kiváló példája ezeknek a törekvéseknek.

3 Az első világháború után Oscar Walcker megépítette Freiburgban (Breisgau) az ún. Praetorius-orgonát. Ennek a hangszernek a megépítésével kezdődött az „orgonamozgalom". Egy világméretű mozgalom ismét a régi barokk orgonákra irányította a figyelmet.

4 Célja, hogy stílushű orgonán stílushű zene legyen előadható. A harmincas években azon vitatkozott az orgonavilág, hogy vajon egy kompromisszumos orgonatípus - a romantikus és barokk orgona kombinációja - volna-e az orgonaépítési ideál, melyre törekedni kell.

5 Kirajzolódik egy különös fejlődés is ma, amelyben teljesen új hangelemek kerülnek az orgonába, mint xilofon, kereplő, harangjáték.

6 A múlt század közepén, a már forrongó stílusváltás idején, született Angs

ter József orgonaépítfj, aki egy tekintélyes orgonaépítő üzem alapítója lett.

7 Első generáció Angster József 1834. július 7-én született Kácsfalu (Katschfeld) Baranya megyében; meghalt 1918-ban. Apja, aki ács szakmával rendelkezett, már muzsikus volt. József asztalosmesterséget tanult. Három év múlva megkapta a segédlevelet. A szokásnak megfelelően elkezdődtek a vándorlás évei, melyek őt Temesvárra, Boksánba és Oravicára vezették. Később tízéves vándorlásba kezd Európa nyugati részeiben. Bécsben öt évig maradt, és megtanult rajzolni, aminek 3 V. ö. Oscar Walcker: Egy orgonaépítő visszaemlékezései, Kassel, 1948, 50-56. old.; Oscar Walcker: A jövő orgonájának kérdéséhez, a Zeitschrift für Instruinentenbau 1908/09. évfolyamának 532. old. Ez az orgona 1992/93-ban teljes felújítást nyert, és ma ismét hiteles hangképét nyújtja annak az időnek. 4 Oscar Walcker előbb idézett művének 105-114. old.; Hans Heinrich Eggebrecht, Az orgonamozgalom, Stuttgart 1967. 5 Mint előbb. 6 V. ö. Orgona és orgonamuzsika ma. Tudósítás a Walcker-alapítvány 1. kollokviumáról, kiadó: Hans Heinrich Eggebrecht, Stuttgart 1968; Roger Pfau, A sinzigi Walcker-orgona. Az előrehaladt orgonaépítés szempontjai a Walcker-Háziközlemények 43. számában. Kleinblittersdorf, 1992. május, 7-17 old. (Szerkesztő: Stefan Fricke); Werner WalckerMayer, Vízió egy orgonáról, a Walcker-Háziközlemények 44. számában, Kleinblittersdorf, 1992. november, 5-9. old. (szerkesztő: Stefan Fricke). 7 V. ö. a következő fejtegetésekkel: Galambos-Göller Ferenc: Angster József orgonaépítő (18341918), megjelent a Gerhardsbote c. közlöny 1985. július 7. számában, 51-52. old. Angster József: A pécsi orgonagyár és a család története Pécs, 1993. (A könyv végén rövid összefoglaló található angol, francia és német nyelven. A szerzőnek a kézirat fogalmazásakor ez a könyv még nem állhatott rendelkezésére.)