Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

NAPTÁR - Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve (Werner Walcker-Mayer)(ford.: Angster József)

WERNER WALCKER-MAYER AZ ANGSTER ORGONAÉPÍTÉS TÖRTÉNETÉNEK 125 ÉVE 1 Már a 18. század közepén átvették - Jonahh Joachim Winkelmann kezdemé­nyezésére - a régebbi korok bizonyos stílusfogalmait. A zenét illetően a művé­szettörténetből kölcsönözték a reneszánsz, barokk és klasszikus fogalmakat, az irodalomtörténetből a romantikus megjelölést. Az orgonaépítésben hozzájárult ehhez a tájra való utalás, s így vált meghatározó fogalommá az olasz, a spanyol vagy a francia orgona. A 18. század végén és a 19. század elején egy teljesen új fejlődési irány mutatkozott: szakítás a barokk hangzás-ideállal, melynek alapja az ismert fúvós hangszerek hangjának átváltoztatása orgonaregiszterré és a maguk önállósult sajátosságában való alkalmazása. Az újdonság vonós hangszerek, mint hegedű, brácsa hangszínének átvétele volt és így sokkal differenciáltabb orgonahang elérése. Együtt járt ezzel a zenekar dinamikus kifejezőképességének átvétele, és az orgonahang változásának lehetősége a legfinomabb pianisszimőtól a masszív lortisszimóig. A crescendo-henger feltatálásával - először Eberhard Friedrich Walcker alkalmazta - az orgonák hangereje végül is fokozatok nélkül, folyama­tosan volt változtatható. A kifejező dinamikával és zenekari hatások követésével új alkalmazási területet nyert az orgona: önálló koncert-orgonává lett. 2 A hang­szernek ezt a típusát a papság elutasította és szívósan küzdött ellene, mert ők kizárólag liturgikus, istentiszteleti célt szolgáló hangszert akartak. Annak elle­nére, hogy az orgona eredetileg világi hangszer volt - tudjuk ezt a római kori orgonáról - és jellege is ennek megfelelő volt, a múlt század folyamán nem tudott a vallási területről kilépni. Ebben az időben fontos személyiségek kötődtek szorosan az orgona fejlesz­téséhez. Vogler abbé a század elején maradandó hatást gyakorolt „szimplifiká­ciős" rendszerével és új hangzásokra törő kísérleteivel. Híres volt mennydör­gésutánzata, melyet hangversenyeken alkalmazott. Angliából származott a redőnyszekrény, amely a hangerő fokozatos változtatását tette lehetővé egy-egy művön belül. Franciaországban Cavaillé-Coll személyisége fémjelezte az orgo­naépítést hetven éven át. Neves orgonaépítők voltak Angliában, Hollandiában; Németországban Ladegast, Sauer és Walcker a vezető személyiségek. Az orgo­naépítőket nagynevű zeneszerzők ihlették, mint Liszt, Bruckner, César Franck és Reger. Az előrehaladó technikai fejlődés egyre több lehetőséget nyújtott az 1 Ez a szöveg lényegében azt az előadást tartalmazza, melyet a szerző Pécsett, 1992. 09. 21-én tar­tott az Angster orgonaépítő cég alapításának 125 éves jubileuma kapcsán. A rendezvényt illetően lásd még: Angster-orgonák és Pécs zenei élete - az Új Dunántúli Napló 1992. 09. 22-i számában. 2 Például szolgálnak erre a Walcker-orgonák a lipcsei Gewandhaus-ban, a müncheni Odeon-ban, a bostoni hangversenycsarnokban, Stockholm város és újabban a varsói Filharmónia hangver­senytermében. Természetesen számos kiváló hangversenyorgona származik más cégektől is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom