Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KEREKES IMRE: Az Actio Catholica Baranyában

önkormányzattal. A szervezés apostoli célzatú, nem olvad be a hitbuzgalmi, a kulturális és a politikai egyesületekbe. Jellemző vonása, hogy az összes egyháziasan érző katolikust együttes cselekvésre sarkallja. 1931. május 15-én, a „Rerum novarum" 40. évfordulóján kelt a század egyik legjelentősebb pápájának XI. Piusnak „Quadragesimo anno" kezdetű - a jezsuita Nell-Breuning által megfogalmazott - körlevele, a hivatásrendi szervezkedés „ve­zérkönyve". A „Rerum novarum"-ot példaképének tekintő, azt kiegészítő és foly­tató enciklika a jövő katolicizmusának szociális mozgalmait irányító alapok­mánnyá lett. Alapvető kérdések tisztázására vállakozott, mivel a katolikus szociális front szakadásától lehetett tartani. Meg kellett cáfolnia azt az általános véle­ményt, hogy az egyház nem mer, és nem is képes szembefordulni a liberalizmus térhódításával. Az enciklika három részre tagolódik. Az első a „Rerum novarum"-ot méltatja, üdvös hatását ecseteli, és beszámol a keresztény szociális munka sikereiről. A máso­dik, a körlevél törzse, megállapítja az egyház illetékességét az erkölccsel összefüggő gazdasági, társadalmi kérdésekben, majd tulajdonjogi vitákban foglal állást. Követeli, hogy az állam, a maga törvényhozói tekintélyével úgy szabályozza a tulajdonjog jogrendjét, hogy a közjó ne szenvedjen csorbát. Kimondja, hogy a fennálló jövede­lemelosztás igazságtalan, az elszegényedés egyre nagyobb méretű. A liberális kapi­talizmus erkölcstelen, mert a megtermelt javakat kevesen élvezik. Mégsem járható az az út a munkásság számára, amely a tőkét minden jövedelmétől meg akarja fosztani. A társadalmi béke megkívánja a kiegyezést, a munkásnak tulajdonhoz kell jutnia, hogy léte ne legyen bizonytalan. Mindehhez a fennálló rendszer átalakítása szükséges, oly módon, hogy az ellentétes érdekek közötti egyensúlyt az új társadalom teljesjogú testületei, a szaktestületek (hivatásszervezetek) teremtik meg. A hivatásszervezetek egy-egy kereseü ág érdekeltjeit (munkaadókat, alkalmazottakat és munkásokat) tömörítik egy-egy közös testületbe, azzal a szándékkal, hogy az egységes egészre tekintettel rendezzék vitás kérdéseiket, rákényszerülve a társadalom összérdekeinek figyelembevételére. Az enciklika harmadik része elítéli a nagytőke tobzódását, fel­emeli szavát a szélsőségek ellen, rámutat a kommunizmus és a szocializmus társada­lom- és vallásellenességére. Végezetül hangsúlyozza, hogy a papság minden erejével és buzgóságával igyekezzen a munkás és munkaadó hívek közül minél többet megnyerni a szociális apostolkodasra. 1 A „Quadragesimo anno" nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon is megindult a hivatásszervezkedés. Az Actio Catholic a Magyarországon A magyarországi egyesületi élet viszonylagos fejlettsége jelentősen meg­könnyítette a szervezést. Ennek ellenére az AC felállítására csak a püspöki kar hosszas tárgyalásai után került sor. A kar 1932. október 19-én határozta el, hogy az AC központi szervezetét haladéktalanul létre kell hozni. A hivatalos zászló­bontás az 1933. október 7-11. között megrendezett XXVI. Országos Katolikus 1 Katolikus Lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp.: Magyar Kultúra. 1931. - p. 8-9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom