Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KEREKES IMRE: Az Actio Catholica Baranyában

Nagygyűlés kiemelkedő eseménye volt. Alapító oklevele az 1935. március 20-i püspökkari konferenciának a papsághoz intézett körlevele. Végleges felépítését 1936. március 16-án tárgyalták, amelyet azután Serédi Jusztinián hercegprímás is jóváhagyott. Az AC tényleges kiépítése az egyházi hierarchiának megfelelően felülről lefelé történt, az egyházközségekre támaszkodva, ezáltal minden magyar katolikus automatikusan a tagja lett: Jellegzetessége, hogy nem egyesület, nem egyházi hatóság, hanem a hierarchia felügyelete alatt álló, annak tekintélyével felruházott irányadó tényező. Központja közvetlen kapcsolatot tartott az egyházközségekkel és azok szakosztályaival.

2 Az AC-t azzal a szándékkal indították útjára, hogy az „ellanyhult, tespedő katolikusokat" apostoli cselekvésre kényszerítse. A katolikus intelligencia előkelőpasszivitása már nem bizonyult elegendőnek, a kor megkövetelte az aktív katolicizmust, a bátor beavatkozást az állami és társadalmi élet legégetőbb kérdéseibe.

3 Az. Actio Catholica Pécsett és Baranyában Az 1931. október 14-i püspökkari konferencia határozata értelmében Virág Ferenc megyéspüspök körlevélben rendelte el az egyházmegyei központ felállítását. A világiak már eddig is szép számban vettek részt a katolikus egyesületek munkájában. Ezért sokan vélekedtek úgy, hogy Magyarországon már régen megvalósult a katolikus akció. Nem ismerték fel az AC és az egyesületek különbözőségét, attól tartottak, hogy az utóbbiak esetleg elsorvadnak. így némileg késleltették az AC kiépülését. Pedig a pápai elképzelések világosan érthetőek XI. Pius 1931. június 29-i apostoli körleveléből: „A Katolikus Akció a világiak részvétele és közreműködése a papság munkájában és így természeténél és lényegénél fogva, valamint a mi szigorú és határozott utasításaink értelmében kívül áll és fölötte áll minden pártpolitikának." Az AC hatalmas mozgalom, amely apostoli munkába állít mindenkit, aki kereszténynek vallja magát, és kiterjed mindenre, ami annak körébe sorolható. A mozgalom elindulásához - olvasható a megyéspüspök körlevelében - szükséges az egyházmegyei és espereskerületi tanács haladéktalan megalakítása. E tanácsok feladata az egyházközségek bekapcsolása a hitbuzgalmi, szociális és kulturális munkába, valamint egy központ létrehozása, a társadalmi egyesületekkel karöltve, a vezetés és irányítás céljából. Az espereskerületi tanács szervezi meg az egyházközség hitbuzgalmi, szociális és kulturális bizottságait, figyelembe véve önkormányzati jogaikat. Ahol nem alakulhat meg mindhárom bizottság, ott az AC helyi szervezete a már működő hitbuzgalmi egyesületre támaszkodhat.

4 Az országos zászlóbontás után három héttel az Egyházmegyei Tanács ülésén Györkös József, az AC egyházmegyei igazgatója jelentős sikerekről számolhatott be. Ismertette az országos központ kezdeményezését az erkölcstelen női divat elítéléséről, és a vasár- és ünnepnapi munkaszünet törvénybe iktatásáról. 2 Szántó Konrád: A katolikus egyház, története. II. köt. Bp.: Ecclesia, 1985. - p. 605. 3 Dunántúl (a továbbiakban D.) 32.11.25:1 4 Püspöki Körlevél (PK), 32.11:4-6