Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
MŰHELY - HUSZÁR ZOLTÁN: Jótékonykodás és befolyásolás (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években)
latilakás jellege és az azok feletti szabad rendelkezési joga számára továbbra változatlanul megmarad és kifejezetten is biztosítva lesz oly módon, hogy a DGT jogosítva van, a bányaigazgatóság egy havi előzetes felmondása után és pedig más szükséglakás kiutalása nélkül a lakásügyi hatóságot a lakás kiürítése és szükség esetén a végrehajtás foganatosítása iránt egyszerűen megkeresni." Alakások átadásának körülményeit 1926. április 28-ánPécs város megbízottai - a polgármester képviseletében Makay István tanácsnok, valamint a pécsi lakáshivatal elnöke, Koszits Kamii, a DGT Bányigazgatóság részéről J. Jicinsky bányaigazgató, Blaschek Aladár bányaigazgató-helyettes és dr. Seh Károly ügyvéd - jegyzőkönyvben 12 rögzítették. A DGT feltételeiben módosítást a város megbízottainak csak annyiban sikerült elérni, hogy az 1 havi felmondási időt 3 hónapra változtatták, rögzítették továbbá a lakások használatáért járó „ellenértéket". „A lakások használatáért ezek adója közterhek és fenntartási költségek címén megfelelő ellenérték lesz fizetendő. Ezen ellenérték az 1917, novemberncgyedi házbérviszonylatban egy szobás lakásnál 200 a.K., két szobás lakásnál 320 a.K. díj (alapbér) alapján... állapíttatik meg", amelynek „mindenkori járulékainak behajtásáról és átadásáról illetve átutalásáról a városi lakáshivatal gondoskodik és szavatol." Ha figyelembe vesszük, hogy 10 évvel korábbi lakbérben egyeztek meg, akkor a szerződés ezen passzusa valóban kedvező volt a bérbevevőre, a városra nézve. 1926. május 11-én kelt levelében Nendtvich Andor a következőket írta J. Jicinskynek: „Őszintén átérzett hálás köszönetünket van szerencsénk kifejezni azért a megértő készségért, mellyel a kijelölt 27 Ullmann-telepi lakásnak átmeneti szükséglakások céljaira történt előzékeny átengedésével a szociális közérdek iránt tanúsítani és ezzel 27 megfelelő hajlék nélkül szűkölködő pécsi lakos emberséges elhelyezését lehetővé tenni méltóztatott. Címednek ezt az előzékenységét a legközelebbi közgyűlésen törvényhatósági bizottságunknak is be fogjuk jelenteni." A lakásátadás részletes ismertetését azért tartottam fontosnak, mert ebből arra lehetne következtetni, hogy legalább az a 27 „megfelelő hajlék nélkül szűkölködő pécsi lakos" és családja számára egy időre megnyugtató módon rendeződött a lakáskérdés. Mindez nem így történt. A kijelölt lakók május folyamán beköltöztek a lakásokba: Öt hónappal később, 1926. szeptember 26-i dátummal viszont „Szigorúan bizalmas" jelzéssel figyelemreméltó emlékeztetőt - „Pro Memoria" - készített Ozanich bányaigazgató-helyettes Nendtvich polgármesterrel „munkáslakások további átengedése ügyében" folytatott megbeszéléséről... 13 „kijelentettük, miszerint- amint bizalmasan közölhetjük- a szénszállítás fokozatos javulásával számítunk és ezért szó sem lehet arról, hogy a szőbanforgó lakásokból csak egyet is átengedjünk, sőt inkább arról lehetne szó, hogy a már átengedetteket is, éppen tekintettel a meginduló szénkonjunktúra ismét visszakérjük, illetve azok átengedését felmondjuk." A Bányaigazgatóság hivatalos levele, amelyben az Ullmann-telepi lakások átadását felmondta, 1926. október 28-i keltezéssel megérkezett a polgármester12 OLZ 1359 12. cs. 25. t. 13 OLZ 1359 12. cs. 25. t.
