Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
MŰHELY - HUSZÁR ZOLTÁN: Jótékonykodás és befolyásolás (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években)
hez. 14 Ennek tártai ma szerint 1927. február 1 - vei az összes lakást felmondták. A döntő érv a vállalati érdek volt. „Minthogy a hazai szénnel szemben országszerte megnyilvánuló nagyobb kereslet új munkások felvételét leszi szükségessé, összes lakásainkra szükségünk van." A város vezetői még egy kísérletet lettek, 15 hogy a DGT-t rábírják a lakások átadásának meghosszabbítására. Ez azonban csak részleges sikerrel járt. A társulatot képviselő Ozanich bányaigazgatő-helyettes „...a társulat részéről,., kíméletes és türelmes eljárás"-t ígért a ki nem költözőkkel szemben, de a város vezetőinek nyomatékosan felhívta a figyelmét a lakásokból történő mielőbbi kiköltözésre. Ezzel párhuzamosan a szükséglakások 24 lakója kérelemmel 16 fordult a „Tekintetes Banyaigazgatőság"-hoz, hogy az „...átadott szívességi lakásoknak felmondását visszavonni, vagy legalább is 1/4 vagy 1/2 félévi vagyis 1927. évi május l-ig vagy augusztus l-ig a lakáskiürítésre halasztást adni méltóztassék." A kérés alátámasztásának legnyomósabb érveiként nézzük az alábbiakat: „Sokan vannak közülünk, akiknek apró gyermekeink vannak és a február 1-én pedig épen a legnagyobb hidegben való költözés azoknak egészségük veszélyeztetve van... Lakás után néztünk, de nem bírjuk csekély jövedelmünkből a nagy lakbért és belépést fizetni. Gyennekeinkkel az utcán meg nem lakhatunk." Sajnos az ügynek dokumentálható folytatása csak egy 1930. december 10-i levélben van, amelyben Nendtvich Andor polgármester tájékoztatta J. Jicinsky bányaigazgató! hogy folyó év december 1-vel az utolsó igénybevett Ullmanntelepi lakás is fölszabadult a „lakások kiürítése megtörtént és ezzel a részünkről igénybevett mind a 27 drb. lakás fölszabadult." 17 A kicsit bonyolultnak tűnő lakáshistória volt az egyetlen ilyen jellegű „akció" a DGT és Pécs városa között a két világháború közötti időszakban. A város, amely szociális célokra igénybe vehető lakások felett nagyon szűkösen rendelkezett, nem tudta teljesíteni az eredeti szerződésben foglaltakat. Talán nem áll messze a valóságtól az a felfedezés, hogy a bányavállalat e kedvezőtlen tapasztalat után később nem bocsátkozott hasonló ügybe. A DGT és a pécsi közélet kapcsolatéinak egy sajátos vetülete A DGT pécsi bányászatra vonatkozó levéltári anyagának kutatása során „bizalmas", ill. „szigorúan bizalmas" minősítéssel érdekes anyag került a kezembe. A társulat minden évben jelentős mennyiségű ingyenszenet adott különböző társadalmi egyesületeknek, amelyek karitatív, vagy kulturális tevékenységet folytattak. Ezek mellett nem elhanyagolható számú és társadalmi állású magánszemély is kapott a kiutalt ingyenszénből. Mindennek tételes, évekre lebontott kimutatását a bányavállalat hivatali apparátusa pontosan elkészítette és a precíz irattározás az 1922 és 1930 közötti időszakra vonatkozó adatokat az utókornak megőrizte. 18 A forrás külalakja nem egységes. „Kiutalt ingyenszénmennyiségek 192214 OL Z 1359 12. cs. 25. t. 15 OLZ 1359 12. cs. 25. t. Pro memoria 1926. december 30. 16 OLZ 1359 12. cs. 25. t.; 1926. december 28. 17 OLZ 1359 12. cs. 25. t. 18 OLZ 1359 81. cs. 131.1.
