Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - HUSZÁR ZOLTÁN: Jótékonykodás és befolyásolás (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években)

HUSZÁR ZOLTÁN JÓTÉKONYKODÁS ÉS BEFOLYÁSOLÁS (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az } 920-1930-as években) A Dunagőzhaj őzási Társaság és Pécs város kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években. Mielőtt a dolgozat szűkebb témájára térnék, fontosnak tartom, hogy a pécsi medence szénbányászatának két évszázados történetét vázlatosan ismertessem. Különösen fontos ez a Dunagőzhajőzási Társaság (DGT) {Donau-Dampfschiffahrts-Gesellscaft (DDSG)} esetében, amelynek történeti megítélését az elmúlt fél évszázadban sokszor a források figyelmen kívül hagyása, nem ismerete vagy politikai előítéletek határozták meg. A történeti áttekintést a szakirodalom

1 eredményei alapján teszem. A téma vonatkozásában az első forrástanilag értékelhető adat //. József 1782. évi rendelete, amely felhívta a városok és megyék törvényhatóságait a kőszén és egyéb éghető anyagok bejelentésére. Ebben az évben nyílt meg a Mecsek első közfogyasztői igényeket kielégítő bányája Pécs mellett, Vasas község határában. A 19. század első fele a kisüzemi bányászkodás, valamint Berks M. Péter vezetésével a területen a bányaigazgatás megszervezésének időszaka volt.

2 A modern, európai színvonalú bányászat a térségben a 19. század második felében, 1852-ben az „Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság" geológiai kutatásaival, majd telekvásárlásaival kezdődött. 1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel elkezdődött a mecseki kőszénbányászatban egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése. A DGT jelentős gazdasági ereje és a Monarchia, majd az I. világháború után az osztrák és a magyar politikai élet legfelső köreihez fűződő kapcsolatai sok vonatkozásban befolyást gyakoroltak közel egy évszázadon át Pécs és Dél-Dunántúl életére. A városban és a régióban kevés olyan ember és gazdasági egység volt, aki, ill. amely ne került volna kapcsolatba a szénnel, a kor szinte kizárólagos energiahordozójával. A DGT tevékenységéből adódóan természetesen állandó kapcsolatban volt Pécs város vezetőivel. A kapcsolatok egyik síkja a közigazgatási szférát érinthette; telekvásárlások, építkezések stb. és az ezekhez szükséges engedélyek, 1 Babies András: A Pécs vidéki kőszénbányászat története (Közoktatási Kiadóvállalat, Budapest, 1952). Grössing-Funk-Sauer-Binder: Rot-Weiss-Ror auf blauen Wellen; 150 Jahre DDSG (Wien, 1979). 2 Babies András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete (Baranyai Levéltári Füzetek 42. Pécs, 1983.).