Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - HUSZÁR ZOLTÁN: Jótékonykodás és befolyásolás (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években)

bejegyzések, a törvényhatóság által. A másik fontos terület a nagyvállalat és Pécs viszonyában - a jelen vizsgálódás is erre irányul - szociálpolitikai természetű. A DGT által indított és fenntartóit bányászat jelentős számú, e speciális munkához értő szakmunkás toborzását igényelte. Közép-Európa szinte minden nemzete képviseltette magát a vállalat bányászai között.

3 Az ideérkező bányászokat és családjaikat megnyugtató módon kellett elhelyezni. A feladat megoldása a bánya vezetőitől összehangolt szervezési feladatok elvégzését kívánta meg. A társaság jelentős, sok esetben egyedülálló szociálpolitikát folytatott dolgozói körében az általa létrehozott bányatelepeken, az ún. kolóniákon. E tevékenységben is természetesen az elsődleges szempont a vállalati érdek volt. A DGT Pécsi Bányaigazgatóságát 1913 és 1931 között Jaroslav Jicinsky vezette.

4 A cseh származású kiváló elméleti és gyakorlati bányászati szakember 1912-ben megbízást kapott a DGT-től egy komplex rekonstrukciós terv elkészítésére. Ennek minősítése után felkérték a bányaigazgatói tisztség ellátására. A szinte mindenre kiterjedő korszerűsítés 1913-ban kezdődött és az 1920-as évek közepéig tartott. A lakásépítési program jelentős része, amely szociálpolitikai vonatkozásban Pécsen a korban a legjelentősebbnek számított, az I. világháborút követő szerb megszállás után, 1922-1924/25-ben valósult meg.

5 Ez tulajdonképpen a Meszes-pusztai munkáslakótelep felépítését jelentette.

6 A telep építése jelentős visszhangot váltott ki országosan is. Ez nem csoda, hiszen az I. világháborút, forradalmakat, trianoni békét követően az ország köztudottan nehéz gazdasági helyzetben volt. Mindez világosan kiderül J. Jicinsky bányaigazgató K. Virágh Andor h. államtitkárnak küldött, 1925. május 22-i leveléből: „Méltóságodnak f. hő 13-án kelt nagybecsű átiratára van szerencsénk csatoltan 8 drb. fényképfelvételt néhány teleprészről és lakóépületről valamint a meszespusztai munkáslakótelep délirészének helyszínrajzát és az ott létesített munkáslakőházak egy és kétszobás typusainak l-l tervpéldányát megküldeni. A villanyvilágítással, vízvezetékkel és csatornázással ellátott meszespusztai munkástelepen, melyről - sajnos - fényképfelvételek még nem állnak rendelkezésünkre, eddigelé épült 24 egyszobás és 153 kétszobás munkáslakás valamint egy 300 m

3 űrtartalmú víztorony vasbetonból. Az egyszobás lakások azonban, mint az a tervből kivehető, a szükséghez képest padlásszobával egészíthetők ki szintén kétszobás lakásokká."

7 3 Babies 1952. i. m. 80-81.; Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a DGT Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében (Kézirat megjelenés alatt, Janus Pannonius Múzeum (JPM) 39. Évkönyv).; Huszár Zoltán: Az Elsőcs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és városfejlődésben a dualizmus időszakában (Kézirat megjelenés alatt, elhangzott előadás a „Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus időszakában" c. konferencián; Veszprém, 1994. október 13-14.) 4 Dr. Szabolcs Lajos: Dr. Jicinsky Jaroslav (1870-1959) (Szemelvények a múltból, Mecseki Bányászati Múzeum Múzeumi Füzetek 4. Pécs, 1989. Szerk.: Dr. Szabolcs Lajos; 1-9.). 5 Die Pécser Steinkohlenbergwerke der Ersten Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft 1852-1931, von Oberbergrat Dr. mont. h. c. Jaroslav Jicinsky Bergwerksdirektor {Universität-Buchdruckerei „Dunántúl" Pécs (Fünfkirchen) 1931.}. Huszár i. m. JPM 39. Évkönyv 6 Huszár i. m. JPM 39. Évkönyv 7 Magyar Országos Levéltár (OL) Z 271 79. cs. 146. t.