Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

(1942) legendáival nagy sikert aratott. A fűszerkereskedő Honig Mór fia, Hajdú Miklós jogi diplomát szerzett, ám irodalmi ambíciói az újságírás felé viszik őt. Gileád c. könyvében a kisvárosi zsidó hagyományait és megtartó erejüket méltatja. Dombóvár városiasodásának apostolaként tartják számon Honig János ügyvédet, aki képviselőtestületi tagként elérte, hogy gimnáziumot létesítettek. A Társadalomtudományi Társaság keretében serkenti a Szabad Lyceum megalapítását, s ottő tartotta a nyitó előadást. A Társadalomtudományi Társaságnak és a kaposvári „Berzsenyi" szabadkőművespáholynak tagja dr. Riesz József orvos is, aki minden évben megjutalmazta a legszorgalmasabb szegénysorsú vasutas és cseléd származású gimnazistákat. Borsos Miklós első firenzei tanulmányújához ő adta az útiköltséget, amiről a művész a „Visszanéztem félutamból" c. memoárjában írt.

22 Az ideológiák sodrásában Tudományos konferenciánkat megelőző héten Szekszárd város képviselőtestülete utcát nevezett el Dr. Leopold Lajos nemzetközi hírű szociológusunkról. Szervezőkészségét és empátiaképességét bizonyára földbérlő atyjától, Leopold Sándortól örökölte, aki félévszázadon át a helyi hitközség, s közel ennyi időn keresztül a Dél-Dunántúl nagy részét átfogó X. hitközségi kerület elnöke volt. Ady Endre jellemzése szerint az ifjú Leopold megtestesítette „a gazdaember, a költő, a gondolkodó fogalmát."

23 Külföldi tanulmányútjain agrárszakemberré válik, a budapesti tudományegyetemen Pulszky Ágoston jogbölcseleti előadásain megismerkedik Szabó Ervinnel, majd Jászi Oszkárral és Gratz Gusztávval, s ezek ösztönzésére tagja lesz nem csak a Galilei-kör törzsasztalának, hanem a Duna-balparti „Demokratia" szabadkőműves páholynak, ami a mégoly modern felfogású apából, Leopold Sándor hitközségi elnökből is megütközést vált ki. Hiszen ő is hallott a páholy indítványáról: „...hassanak oda, hogy tagjaik a sajtóban, az iskolaszékekben... törekedjenek a felekezeti iskolák államosítására, a kötelező vallásoktatás eltörlésére..." Leopold Lajos kellemes modora csakhamar meghódította környezetét. Jászi Oszkár így jellemzi őt: „ő a barátom... egyike a legműveltebb és legfinomabb lelkű embereknek Magyarországon."

24 Akárcsak Szabó Ervin, úgy Ő is Leopoldban látja a magyar szociológia nagy reménységét. Presztízs című, több nyelven is kiadott könyvéről Babits Mihály a Nyugat-ban, Jászi Oszkár a Huszadik Század hasábjain elismerő cikket írnak. Különösen a német fogadtatás biztató. Két lexikonuk kanonizálta a tekintélypresztízs fogalompárt.

25 Jacobi Lívia, Leopold neje nem érzi jól magát Szekszárdon. Szeretne visszakerülni Budapestre, ahol gyermekéveit töltötte gazdag szüleinél. Ady Endréhez frt levelében „...bús Ázsia, annak is legbúsabb Szekszárdjára" 22 Simon Károly közlése. 23 Gál István: Àdy Szekszárdon és „A senki Dunája". DUNATÁJ. Szekszárd, én. 20. 24 Uo. 21. 25 Leopold Lajos: A presztízs. 421., 423.