Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

panaszkodik.

26 Ott szeretne mozogni a fővárosi költők és műfordítók társaságában. Babits Mihály és Török Sophie elismerően vélekedtek Jacobi Líviáról, mint a Babist-költemények legavatottabb angol tolmácsolójáról.

27 A „Beszélgető füzetek"-ben a műtétektől hangját veszített Babits gyakran említi Leopold Lajosnét. Az 1918-19-es forradalmi események őt sem hagyják érintetlenül. A Vöröskeresztnél munkát vállal, segíti hazajuttatni az orosz hadifogságból Babits Istvánt, a költő öccsét. Az I. világháború után figyelme újból az agrárgazdaságtan felé fordul. Az 1924—25. évi amerikai tanulmányútjáról nagyhatású beszámolót készít, s azt az „Aranykapu" c. könyvében hozza nyilvánosságra. Méltatója, Gál István szerint Bölöni Farkas műve mellett valószínűleg a legmagasabb színvonalú amerikai útleírás magyar nyelven.

28 1 928-tól kezdve óraadó a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, miközben a Budapesti Hírlap egyik rovatvezetője. Gratz Gusztávval közösen szerkesztik a magyar gazdaságstatisztikai évkönyv német változatát, az Ungarische Wirtschaftsjahrbuch-ot

29 Budapestre költözése után továbbra is érdekli szülővárosa sorsa. 1935. I. 25-én a Budapesti Hírlap-ban közli irodalmi értékű, nagyszabású cikkét, a „Szekszárd szőlőváros "-t. Személyes ismerősének, gyermekkori szomszédjának, Magyar Sándor óceánrepülőnek szekszárdi éveiről a Pester Lloyd 1931. VII. 29-i és a Tolna Megyei Újság VIII. 8-i számában jelentetett meg szociográfiai töltetű cikkeket.

30 A tolnai zsidó értelmiségiek egyik legmarkánsabb alakja, a dombóvári Weisz Miksa szabómester fia, Varjas (Weisz) Sándor a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem-filozófia szakos tanári oklevelet. „A kategóriák transzcendentális levezetése" c. disszertációjával a doktori fokozatot is elnyerte. Nem csak választott tudományos témái, hanem a napi politika is érdekelte. Már egyetemi hallgató korában tagja lett a magyarországi szociáldemokrata pártnak (1905) és a Társadalomtudományi Társaságnak. Az I. világháború éveiben, a forradalmak hónapjaiban és börtönéveiben mindinkább a szocialista-kommunista eszmék hatása alá került. Illyés Gyula, mint a budapesti VI. kerületi felsőkereskedelmi iskola diákja ismerkedett meg tanára, Varjas Sándor felfogásával. A tanár történelmi materializmust adott elő. Mint filozófus, a történelem kimagasló figuráiról azt állította, hogy döntéseikben csak az anyagi megfontolások domináltak. A féltucatnyi példából csak egyet idézek: II. Rákóczi Ferenc egész tevékenységét az motiválta, hogy versailles-i rangon kívánt élni, evégett nem átallott krupicséget is vállalni Párizsban, miközben a ledér hölgyek játékszenvedélyét is kihasználta. „Mindez az én agyamat is kellemesen forgatta" - teszi hozzá Illyés Gyula.

31 26 Gál István: id. mű. 26. 27 Uo. 27. 2ts Uo. 26. 29 Tolna Megyei Újság 1929. II. 2. - Gál István: id. mű 27. 30 Leopold Lajos, a családjával együtt kikeresztelkedett zsidó tudós a II. világháború vészterhes éveiben a Bakonyalján, Cservölgyön húzódott meg. Ott is halt meg 1948-ban. 31 Varjas Sándor doktori értekezése 1908-ban jelent meg. Ebben még kantiánus hatás alatt áll. 1910ben Budapesten Alexander Bernát Emlékkönyvben „A logikáról" című írásában Bolzano hatása tükröződik. Egyetemi hallgatóként ismerkedett meg A. Bernáttal, tanításaira „Az észrevevés fenomenológiája"-ban reflektál (Bp., 1915.). Varjas filozófiai fejlődésének első szakaszában Freud álomelméletének lelkes népszerűsítője) „Az álomról, Freud álomelmélete. Modern Könyvtár. Bp., 1913.) - Kapcsolata Illyéssel in.: Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Bp., 1971. 123.