Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

érettségizett. Egyidejűleg szerzi meg lelkészi oklevelét az Országos Rabbiképző Intézetben és bölcsészdoktori diplomáját a budapesti egyetemen. Hittanárként a Pesti Izraelita Hitközség alkalmazottja, majd 1921-ben szarvasi főrabbinak választják meg. Innen kerül Dombóvárra 1929-ben, ahol a kerületi lelkészi tisztet tölti be egészen 1944. évi deportálásáig. Csakhamar nagy tekintélyt szerzett mint nagytudású vallásbölcselő és mint kiváló szónok. Irodalmi és tudományos tevékenységének gyümölcsei nagyrészt az EGYENLŐSÉG című folyóirat hasábjain jelentek meg. „A numerus clausus árnyékában" címmel tudományos igényű és bátor könyvet írt a zsidók helyzetéről és jövőjéről.

12 A főrabbi és gyermekének mártírhalálát az édesanya és a hitves fájdalmával Rab Erzsébet siratta el az „És nem verik félre a harangot" című, 1948-ban Budapesten kiadott regényében. Iskolák, egyesületek és favorizált szellemi pályák Eddig a papi pálya kiválóságait mutattuk be a teljesség igénye nélkül. Röviden ismertettük König Géza szekszárdi tanító életművét, akiről a kortárs azt jegyezte fel, hogy iskolájába szívesen beíratták a keresztény gyerekeket is. Itt kell rámutatnunk arra, hogy a zsidó hitközségek szorosan vett vallási tevékenységük mellett, régtől fogva feladatuknak tekintették az elemi iskoláik felállítását és fenntartását. Tanító hiányában a község rabbija is elvállalta a tanítást. A dunaföldvári zsidó elemi iskola tanítójának munkaszolgálatra való behívásakor Scheiber Sándor helybeli főrabbi négy éven keresztül helyettesítette őt.

13 Az elemi iskolán kívül működött a zsidók sajátságos oktatási intézete, a jesiva, a 13-18 éves fiúk számára. Részint a jövendő rabbik középfokú teológiai tanintézete, részint s általában a zsidó tudományokban való jártasság megszerzésére alapított hitközségi iskola. A jesivabeli tanulmányok mellett a növendékek egyidejűleg elvégezték az állami polgári iskolát is. Tolnában különösen a bonyhádi és paksi ortodox hitközség jesivája vonzotta, nem egy esetben messze tájakról, Pozsonytól Vukovárig a Talmudban tudós színvonalra törekvő ifjakat (néha 18 éven felülieket is). Minden ifjú a városba érkeztekor a jesiva vezetőjétől hét kosztos hely címét kapta kézhez. Egy heti váltásban nap mint nap más és más családnál étkezhetett és szívhatta magába a hagyománytisztelő család melegét. Korabeli kifejezéssel élve: „napokat" evett. A kongresszusi (neológ szemléletű) hitközség jesivajában - hiszen Bonyhádon és Pakson egyidejűleg ortodox és neológ hitközség is működött - a diákok rendszeres heti zsebpénzt kaptak a hitközségtől. Bonyhádon a nem helybeli, szegény sorsú zsidó gimnazisták naponta más és más családnál étkeztek.

14 Bonyhádon Ausch Izsák és Márkusz József, mindketten jól menő kereskedők, magánjesivát tartottak fenn, amelyekben a Talmudban szerzett tudásukat, nagy 12 Uo. 13 Rajczy Péter idézett cikke a König Géza vezette szekszárdi zsidó elemi iskoláról. - SchweitzerSzilágyi: id. mű 83. 14 Eisner János: A bonyhádi zsidók története. Tel Aviv 1965. 47., 56.