Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

felkészültségről és pedagógiai rátermettségről tanúskodva adták át diákjaiknak.

15 A vallásos zsidó számára a Talmud tanulmányozása mindenek felett álló kötelezettség. A nagylétszámú hitközségekben Talmud-egyesületet, s azon beiül Talmud-iskolát hoztak létre. Ha a községben nincs tanító, aki a gyermekeket az alapvető talmudi ismeretekre oktassa, akkor az apára hárult ez a feladat. Az ország más ortodox zsidó közösségéhez hasonlóan Tolnában is számosan éltek felnőtt zsidó férfiak, akik félretéve polgári foglalkozásukat, a Talmud tanulmányozásának szentelték életüket (e közben feleségük, fiaik dolgoztak a boltban vagy a műhelyben). A Tolna Megyei Levéltárban őrzött paksi talmudegyesületi alapszabály szerint a tagok feladata: „a thőra zászlaját fennen lobogtatni, azt kellő szorgalom és ápolás által régi dicsőségére emelni és tisztelőit tiszteletben tartani". Evégett „azon talmudi stákat, akik egész életüket kizárólagosan a szent tan tanulmányozására szentelik, testvériesen és hathatósan támogatni kell, hogy megkezdett pályájukat nem nyomor és ínség, hanem lehetőleg gond nélkül folytathassák." Csak helybeli, egy éve házas, idejét kizárólag a thóra tanulmányozásának szentelő, ortodox szellemben nevelkedett, bizonyítottan tudós talmudistákat támogatott az egyesület. Ha a segélyezett talmudistát egy újabb talmudista felülmúl tudásban, akkor ez utóbbit illeti meg a segélyezés. A végső cél: tudós rabbivá avatni a kitartó és tehetséges talmudistákat. Nem tudjuk, hogy Dombóváron; mikor és milyen intenzitással működött talmudegyesület, s tagja volt-e Goldschmidt Izrael rabbi édesatyja, aki egyik napról a másikra hátat fordított az üzleti világnak, nejére bízta a boltot, ő maga a Talmud tanulmányozására fordította minden energiáját.

16 A jesivákon kívül a bonyhádi ortodox hitközségnek egy remekül működő, Shasz Chevra-nak nevezett oktatási intézete is volt. Ott jöttek össze, napi munkájuk után, a férfiak és hallgatták meg tudós rabbik előadásában a Tan időszerű magyarázatát. A legények a Tiferet Bachurim egyesületben tömörültek, hogy vallás-filozófiai ismereteik bővítésével megvédjék magukat a káros külső befolyásoktól.

17 Bonyhádon és Pakson Fillér-egyletek alakultak azzal a céllal, hogy a hitközség népiskolájába járó szegény és tehetséges tanulókat segélyezzék. Az egylet tagjai kötelezték magukat, hogy öt éven át vasárnaponként a lakásukon megjelenő hitközségi alkalmazott perselyébe legalább két fillért dobnak. A pártoló tagok évente legalább ötven tillérrel járultak az egylet támogatásához. Az I. világháborút követő inflációs években a hitközség jelentősen emelte a hozzájárulás összegét.

18 Valamennyi oktatási, népművelési esemény, jótékonykodás (betegek ápolása, 15 Eisner János: id. mű 46-47. - A Talmud olyan enciklopédia, amely kb. háromezer tudós nézetét és vitáját tartalmazza a Tóráról, jogról, erkölcsről stb., azaz: az élet anyagi és szellemi fogalmairól. Ismerete rányomta bélyegét az életformára, s az évszázadok folyamán kialakította a zsidóság sajátos arculatát. 16 A paksi Talmud-egyesülelről: Tolna m. egyesületi szabályzatok a Tolna Megyei Levéltárban. Goldschmidt Izraelről: Simon Károly: Goldschmidt Izrael Petőfi költészetének egyik német fordítója. In: Tolnai emberek. Szekszárd, 1989. 24. 17 Eisner: id. mű 47. 18 Szilágyi Mihály: Mozaikok a tolnai zsidó egyesületek életéből. In.: Hetven év. Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára. Szerkesztették tanítványai, barátai, tisztelői nevében Landeszman György és Deutsch Róbert: A Budapesti Zsidó Hitközség kiadványa. Bp. 1922. 159.