Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

zsidó gondolkodás történetében. Mondanivalója rokon azzal, amit hat évvel korábban a Magyar Zsidó Szemlében kifejtett.

10 A Genezis, Salamon példabeszédei és a Zsoltárok egyenlő értékűnek tartják a zsidót az idegennel. A megyeszékhely protestáns hívei és lelkipásztorai tisztelték Szekszárd zsidó főrabbiját tudása és emberi tartása miatt. Több ízben meghívták biblikus témájú előadásokra, hogy fejtse ki az óés újtestamentum „találkozó pontjait". 1927-ben, 25 éves papi jubileumán a vármegye és a város előkelőségein kívül a keresztény egyházak vezetői és az iskolások tisztelegtek nála. Az 1883-ban Bács Péterrévén született Köriig Géza az állami tam'tóképző elvégzése után Bajáról Szekszárdra jött tamtam, s haláláig az itteni izraelita elemi Dr. Friedmann Hillel (dombóvári főrabbi, 1892-1944) iskola Vezető tanítója, Szekszárd város iskolaszékének érdemes tagja, a Chevra Kadisa titkára, hitközségi jegyző. A helyi lapokban megjelent színvonalas cikkeit a kutatók ma is számon tartják.

11 A megye nagyobb településein, Bonyhádon, Dombővárott és Pakson szintén működtek nagyformátumú rabbik, akik többnyire a zsidó művelődést ápoló egyletekben és napilapokban fejtettek ki tevékenységet és adták át ismereteiket. Tucatra menő tagja volt megyénkben az IMIT-nek (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat), amely azzal a céllal alakult meg 1894-ben, hogy nyilvános felolvasásokkal, pályázatok kitűzésével jutalmazza és terjessze a zsidóság vallásos és tudományos irodalmát. Minden, magára valamit is adó zsidó értelmiségi megrendelte az IMIT évkönyvein kívül Kecskeméti Árminnak az IMIT pályadíjával jutalmazott 2-2 kötetes zsidó irodalom- és egyetemes történetét. Az IMIT kiadványai közül vevőre talált Tolnában is az eredeti szöveghez szigorúan alkalmazkodó első magyar nyelvű teljes bibliafordítás négy kötetben. A vidék egyik legképzettebb értelmiségije är. Friedmann Hittél, Dombóvár és környéke főrabbija. ASzatmár megyei Madarász szülötte, Szatmárnémetiben 10 Hubenstein Mátyás: Az ember értéke a zsidó gondolkodásban IMIT Évkönyv 1932. 109. - „Rubinstein Mátyás tanulmányaival joghallgató koromban találkoztam a pécsi egyetemen." Rajczy Péter: Szülőhazám. Új Dunántúli Napló, 1991. XII. 31. 11 Tolnavármegyei fejek 44.