Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színjátszás az abszolutizmus kori Pécsen

184 MÁRFI ATTILA A harci események teljesen szétzilálták az eddig kiépült színházi szervezetet szerte az országban. Az ezt követő megtorlásoknak számos színész is áldozatul esett vagy kényszerült menekülésre.

4 A magyar színészet ideiglenesen háttérbe szorult, s helyére a német színjátszás nyomult. Kolozsváron a Pécsett is megfordult Karl Friese kapott játszási engedélyt, míg Szegeden és Kassán is évekig csak német truppok kaphattak működési engedélyt. Miskolcon a színház újjáépítését is félbehagyták.

5 Pesten a Nemzeti Színház működésében is zavart okoztak az abszolutizmus adminisztratív intézkedései.

6 Pécs 1849 februárjában került a császári csapatok ellenőrzése alá. Baranya gróf Nugent parancsnoksága alá került, s ekkor hirdették ki az ostromállapotot is.

7 Az általa kiadott rendelkezések nyomán egycsapásra megszüntették a megye és a város önkormányzatának működését. Megmerevedett a város társadalmi élete is. A megszálló csapatok átvették a város intézményei felett az irányítást, s felállították a rögtönítélő bíróságot is. Amíg a vizsgálatok tartottak, a várost elhagyni nem lehetett.

8 Az itt tartózkodó idegenekről külön nyilvántartást vezettek. A fogadókban, kávéházakban és más szórakozóhelyeken kötelező volt lajstromba venni a vendégeket. Az éjszakai nyitvatartásokat is erősen korlátozták. Sőt részlegesen a kijárási tilalmat is bevezették. Az élet szinte minden területén ott leselkedett a bizalmatlanság és a gyanakvás.

9 A korabeli vizsgálatok és rendőrségi eljárások közül csak egyet emelnék ki színháztörténeti vonatkozása miatt. Ráadásul az eset később a 48-as események egyik legismertebb legendájának alapjául szolgált. A köztudatban leginkább a „Mária Főhadnagy" c. Huszka operettként lett ismert, bár a történetet több korabeli bestseller is feldolgozta. A történet pécsi vonatkozását röviden vázolva az alábbiakat mondhatjuk el: 1850. február 22-én Nagy Imre, helyettes főkapitány jelentést tett Cseh Eduárd, megyefőnöknek Sommer Márton, pécsi gombkötőmester kihallgatásáról.

10 A jegyzőkönyv szerint az idős mester elismerte, hogy Mária nevű leánya, aki a forradalom előtt színésznő volt, Nyári Lajos álnévvel és honvédhadnagyi rendfokozattal Komárom vára alatt szolgált Klapka György kapitulálásáig. Leánya többször is meglátogatta őt tiszti egyenruhában, de senki sem ismerte el. Ekkor tudta meg, hogy leánya Észak-Amerikába vagy Hamburgba akart kivándorolni, de ezt a vállalkozást ő pénzzel nem tudja támogatni. De ha a hatóságok a leányát kiengedik, nem kívánja megakadályozni.

11 A gombkötőmesterről s kalandos sorsú leányáról többet nem őriztek meg a korabeli dokumentumok. Ezekben a nyomasztó és félelemtől terhes időkben a múzsák is elhallgattak, illetve ha megszólalhattak, csak német nyelven tehették, s a legcsekélyebb kétértelmű kijelentés esetén hosszadalmas megtorló eljárást indítottak meg a delikvensek ellen. Bár a pécsi színházat nem záratták be, de nevét újból Deutsche 4 Székely, 1990. 371. 5 Uo. 6 Staud, 1986. 246.; Székely, 1990. 371-372.; P. Kádár, 1940. 178.; Rédey, 1937. 243. 7 Fáncsy, 1973. 131. 8 Uo. Márfi, 1993. 14. 9 Márfi, 1993. 15.; Jellachich, 1912. 49. 10 BML Pvt. ir. 546/1850. 11 Uo. ; Márfi, 1993. 41.