Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

6. ábra. 7. ábra adja Gyulafehérvárnak a Bethlen Gábor alatt elért kulturális fényét. Terve halálával semmivé foszlott, a Batthyanyeum azonban őrzi a jeles bibliofil főúr emlékét. Egyházi tisztséget viselt, Gyulafehérvár püspöke volt, ex librisén azonban nem egyházi, hanem családi címerét látjuk. A címer pajzsán fészkelő pelikán és barlang előtt álló, szájában kardot tartó oroszlán látható. A tulajdonjelzést a négy sarokban elhelyezett betűk pótolják (6. ábra). Gróf Széchényi Ferenc (1754-1820), akinek legnagyobb tette a nemzet könyvtárának megalapítása volt, három ex librist készíttetett. Első ex librise, amely fametszetes technikával készült, a család grófi címerét ábrázolja. Ez a metszet fekete és vörös színben ismert. A két szín a könyvek különböző típusait jelölte, a vörös a humán tudományokkal foglalkozókat, a fekete pedig a reál ismereteket tartalmazó könyveket (7. ábra). Másik ex librise rézbe metszett, barokk keretbe foglalt lap szintén grófi címerével. Ezt a két könyvjegyet csak rövid ideig használta, legtöbb könyvében a harmadik változatot találjuk meg. Ennek készítője a bécsi metsző, Junker Keresztély. A kör alakú képen fák és omladék között sziklafalat látunk Széchényi könyvtárára utaló felirattal. A szikla tövénél görnyedt tartású római katona áll, kardjával a feliratra mutatva. Lábainál fekvő pajzsán a Széchényi grófok címere látható. A romantikus stílusban készült képet Varjú Elemér Széchényi közéleti visszavonulásával magyarázza: szerinte 1786 körül keletkezett, amikor Széchényi elkeseredve II. József alkotmány és törvényellenes intézkedései miatt hivatali állásáról leköszönt. A rokkant római katona a grófot szimbolizálja, aki egészségi állapotára hivatkozva otthagyta hivatalát, hogy ezután gyűjtőként szolgálhassa hazáját.

14 14 Varjú, 1902.