Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND SIKLÓS KÖZÉPKORI VÉDELMI RENDSZERE A hiányzó várfal Az első nagy kérdés, hogy Joseph de Haüy, francia hadmérnök 1688. évi felmérési rajza a várról, annak is a külső várfalán látható, megmagyarázhatatlan hiányosság a körbezártság hiánya. A védelem akkor teljes, ha megszakítás nélküli. A jelen esetben a nagyjából tojásdad alakú, körülbelül 1 km hosszúságú várfalból a nyugati oldal egynegyede hiányzik. így nem építkeznek, az alapvető védelmi előírásokkal ellenkezik. Miért nincs meg? Mióta nincs meg? Ezt tudtommal - nem vizsgálta senki. A Siklósról írott könyvek, tanulmányok nem foglalkoznak vele, pedig a rajzot szinte mindenki ismeri, közli. Első feltevés, hogy volt, megépítették. Mi a bizonyíték? Hunyadi János a bátaszéki csatában, 1440-ben megverte Garat, aki siklósi várába menekült. Az üldöző Hunyadi János a várat nem tudta bevenni. A várat korábban a Garák éppen Vajdahunyad vára védelmi rendszere szerint erődítették. A vár jelentőségére és birtokának halai mára jellemző, hogy a Hunyadiak több alkalommal és módon szerették volna megszerezni, és Magyarország akkori, feltehetően két legnagyobb birtokát uraló hatalmassággá egyesíteni, így a királyi hatalomra biztosan törni. Az első a siklósi vár elfoglalása, ezzel a Garák legyűrése karddal. A második kísérlet násszal, Hunyadi László és Gara Mária jegyessége (1450). A vőjelölt lefejezésével, amelyben az apősjelöltis közreműködött, ez is meghiúsult. A harmadik, ugyancsak násszal: Hunyadi Mátyásnak fölajánlották Gara Anna kezét, de Hunyadi Mátyás &7A nem fogadta el 1458-ban, mert már volt jegyese, Podjebrád Katalin. Végül negyedszerre, a Gara-család kihaltával a vár és birtokai 1460-ban a koronára visszaszálltak. A király Hunyadi Mátyás. Ó a trón általa remélt várományosának, természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Corvin János nem járt Siklóson. 1504-ben halt meg, fiai is fiatalon hunytak el. így nem sikerült a hatalmak tartós egyesítése. Az események azonban jól példázzák Siklós akkori jelentőségét. Nem ésszerű a külső várfal nyitottsága, lehet hogy éppen az ostromban rongálódott meg, omlott le ez a rész. Ennek a hiányzó résznek azonban vannak maradványai. A külső várfal nyugaton egy négyszögletű bástyatoronyban végződik. (Látszólag!) Ez nem védelmi bástya, csupán a Cigányvárosba levezető ajtó védelmét látta el. A gótikus kapubéllet, ha ez az eredeti helye, akkor az még a gótikus építési korszakban létesült. Ezen az ajtón jöhetett föl a vár kiszolgáló személyzete. Ők az erősen lejtős domboldalon lakhattak. De ezen a kapun lehetett legkönnyebben elérni a „Cigányvárosi fürdőt". Ez közelebb volt, mint a Tapolca. Vize kellemesen langyos és kénes, gyógyhatású, mint a harkányi. A fürdő a két világháború között még működött. Néhány süllyesztett, márványkádas kabinja volt. Sajnos megszűnt, a forrása sem látható.