Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

Itt, a négyszögletű bástyatorony É-i oldalán lehet látni a „hiányzó bástya" 4-5 m hosszú, lentről 2-3 m, fentről kb. 1 m magas maradványát. Az É-i bástyatorony (ágyútorony?) közelében pedig, a kővel bélelt várárokra merőlegesen a „hiányzó bástya" gyepszintig lepusztult, pár méter hosszú maradványát. Szélességük mind a két helyen megegyezik az álló bástya szélességével. A két fent jelzett bástyatorony között azokat összekötő tereplépcsőt láthatunk újabban sétaút. Ez volt a „hiányzó bástya" helye. Helyzete, iránya is bizonyítja ezt. A nyilván lepusztult bástya építő-kőanyaga is megvan, de nem itt, hanem a védelemre épített bástyákban. Az É-i bástyatorony és a vár Batthyány bástyája között, valamint a barbakán és a négyszögletű bástyatorony közötti, később épített bástya kőanyaga (14200 m

3

) ugyanannyi, mint a hiányzóé. Sem az ok, sem az időpont nem ismert eddig. Sajnálatosan irodalma sincs, kutatásáról sincs adat. (Siklóson régészeti ásatások, ha voltak is, eredményük nem ismert.) A sánc Siklóson a vár és a város (polgárváros) két különálló és más rendszerű védelemre rendezkedett be. A várról, nagy vonásokban, már szóltunk. A város is védekezett vadállatok beszökése, idegenek kéretlen bejövetele, háziállatok kiszökése ellen. Még a magukban álló házakat is úgy építették, hogy három oldalról épületek, elölről kerítés, kapu zárt le legalább egy kisebb területet. A faluk, szérűk felé sövény kerítés sel veszik körül „lábtőval" segítve a kimenetelt. Az utcákat kapuk, sorompók zárják le legalább éjjelre, főleg az elszabaduló jószág elkóborlása ellen. Ilyen kapukat a háború előtt még lehetett látni az Ormánságban. Az első védelmi berendezések kezdetben Siklóson is hasonlók lehettek. Később komolyabb, erősebb kerítések kellettek a felhalmozódó vagyon védelmére is. A város egy lösz-platóra épült, D-ről és K-ről ennek meredek lejtője természetes védelmet jelentett. Ny-ról a várdomb és a vár védett. É-ról a várárok volt természetes akadály, amely a várat övező árokból kifolyó víz (szennyvíz) levezetésére szolgált. Haüy térképe is jelzi ezt az árkot, amely a külső várfal 3. és 4. bástyája között indult K-i irányba. Ez a mai piac területén torkollt a hegyről lefolyó, időszakos vízfolyás, a nyári záporvíz medrébe, ami innen Kuluk néven ismert. A Kuluk bizonyos futás után D-re fordul és a város K-i természetes akadályát képezi. Itt egy részen már a meredek domboldal, majd D-n folytatódva ugyancsak a meredek lejtő a természetadta része. Ezt csak fokozza a kívül ásott árok, amelynek kitermelt földjét a belső oldalon halmozták föl. Ezt kívülről gerendafal zárta, amelyet jól mutatnak a korai tollrajzok. A gerendák maradványaira ráástak a Magyar és Kálvin utcák találkozásánál, a Kálvin utca 31. sz. ház előtt a vízvezeték árkának ásásakor. A korhadó gerendákat megnéztük Erdős István, akkori református lelkésszel. Itt bizonyára ligyelőtorony lehetett, a sánc derékszögű fordulójánál. A sáncból nem maradt semmi látható, a faanyag elkorhadt, vagy elhordták, a földet elegyengették. Egy keresztben ásott kutatóárok bizonyára föltárná.