Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

A győri káptalannak 1696-ban Mázán kelt okirata is megemlíti, mint pusztát: „praedium Küvesd".

33 A határ még három figyelemre méltó területtel érintkezik. A „NADASTH BRITTANNOK FÖLDJEIVEL", amelyen született Skóciai Szent Margit, Szent László király egyháza a mai Püspökszentlászló. A 13. században mint bencés perjelség Pécsvárad alá tartozott. A pécsváradi apátság a középkorban az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb szerzetesháza. Az H) 15-re datált alapítólevele szerint 41 falut kapott a királytól.

34 A határ nevezetes fordulóit jelző fákat ma már nem tudjuk azonosítani. „KÜKUTH" Pécsvárad vidékén kereshető forrás.

35 A határ ismét visszatér az „EGREH" nevű folyóhoz, amely mentén lefelé haladva Györe földjénél bezárul; úgy tűnik magában foglalja Egrey, Kárász, Vékény és Szászvár falvak területét is. Témánk szempontjából még két okleveles forrás áll rendelkezésünkre az Árpád-korból. 1267-ben a pécsváradi konvent bizonyságlevele szerint: a szekszárdi apát Peterd nevű puszta földjét eladja, s leírja annak határait. Mivel a Báta melletti Apáti (ma: Bátaapáti) miatt szomszédos, és így érdekelt volt a jogügyletben, a bátai apátság képviseletében Koroncói Péter fia István voltjelen.

36 Később 1337-ben „Bakocai Egyed" és „ Curnissói (Koroncói) István " neveik tűnnek fel a pécsi püspök és a bátai apát közötti már hivatkozott birtokperben. Ők ketten „hamis" patrónusok voltak: megfosztották a monostort falvaitól. szőlőitől, halastavaitól, pusztáitól és egyházi kegytárgyaitól.

37 Egy 1276. évi oklevél tanúsága szerint: a Chak nemből való István bán fia Imre eladja a Baranya megyében fekvő „KURUMZOW" nevű örökös tulajdonú egész faluját minden hasznával és tartozékával együtt.

38 A vevők Clethy István fiai: László ispán, Fülöp mester és György. Nevezettek már egy 1259-ben kelt oklevélben is előfordulnak, a később szereplő Maroth család őseinek tekinthetők. A mázai határjárás oklevelében említett Nádasdot már ekkor a birtokukban találjuk.

39 Az adásvételi szerződés szerint az északi, nyugati és déli oldalon Clethy ispán fiai határosok, tehát Nádasd és Koromszó földrajzi közelsége indokolhatja, hogy az egyezség létrejött. Békefi Rémig kételkedik abban, hogy ez az oklevél a Baranya megyei Koromszó birtokról szól. A középkorban Máza és környéke valóban Tolna megyéhez tartozott. A bizonytalanság oka, hogy talán itt húzódott a két megyét elválasztó határvonal.

40 Hervay F. Levente a cikádori cisztercita apátság birtokait összegző térképen már a Völgységi-patak mellé helyezi KOROMSZÓT.

41 Legújabb publikációjá33 GYSML - a Gyón Káptalan Országos Levéltára, X. fiók 30. csomag 1267. sz. 34 Hervay 1990. 42., 44. 35 Ortvay 1882. 453. 36 Wenzel III. 162. 37 Rupp 1870. T. 378.; Sörös 1912. 120-121. 38 Wenzel IX. 163-164. 39 Németh 1897. II. 252. 40 Békefi 1894. 90. 41 Hervav 1984. 87.