Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
MŰHELY - TÓTH ISTVÁN: Egy pannóniai matrónáról (Apuleia Paula sírköve a Janus Pannonius Múzeumban)
két darabot. 10 A hasonló síremlék oromzatok sokaságát ismerjük a pannóniai Savaria (Szombathely), és Poetovio (Ptuj), ill. a noricumi Virunum (Klagenfurt), és Flavia Solva (Leibnitz) 1-2. századi síremlékeiről. 11 A ránk maradt sírtábla kompozíciós szempontból két szerkezeti egységre tagolódik: a felső, domborműves részre és az ez alatt helyet foglaló feliratos mezőre. Ennek magassága 67 cm, szélessége 63 cm. A két részt egy enyhén kiemelkedő felületű, sima, díszítetlen gerenda választja el egymástól. Adél-nyugat pannóniai és noricumi sírköveken gyakori ennek az elválasztó sávnak önálló relieffel - leggyakrabban futó vagy egymással küzdő állatok alakjával - való díszítése. 12 Esetünkben az elválasztó gerendán semmiféle díszítés nem található, a felület kiemelkedő volta viszont mintha arra utalna, hogy a kőfaragó ide is valami hasonló motívumot szánt, amelynek kifaragására azonban nem került sor. A dombormű A képmezőt két oldalról csavart törzsű, korinthoszi fejezettel ellátott oszlopok határolják. Ezeken keskeny, enyhén kifelé hajló, növénydíszes architráv fekszik. Ez a jelen formájában befejezetlenül ható építészeti elem eredetileg a sírkövet felülről lezáró oromdíszhez való architektonikus átvezetés célját szolgálta. - Az erősen mélyített képzemőben kettős mellkép látható, magas domborműben kifaragva. A nőalak arca erősen, a férfié csak kisebb mértékben sérült. A nő hajviselete szabályos csigákba rendezve fogja körül az ovális arcot. Ez a hajviselet az i. sz. 2. század első felében - Hadrianus és Antonius Pius császárok korában - voltjellemző a provinciális sírkövek portréira. 13 A férfi hajviselete ezzel megegyező időrendi következtetést enged meg: a traianusi kor előre fésült frizurájával szemben az itt is látható simán hátrafésült haj divatja a 2. század 20-as^-O-es éveire, azaz ugyancsak Hadrianus és Antonius Pius császárok korára voltjellemző, ugyanúgy, mint a szakálltalan arc. 14 Igen fontos megjegyeznünk, hogy amennyire a kopott, sérült arcvonásokból megállapítható, eredetileg mindkét arcmás határozottan egyénített, portré-szerű lehetett. A férfialak ruházata a provinciális sírköveken megszokott, egyszerű díszítetlen tóga, amelyet a jobb vállon fibula kapcsol össze. Az asszony nyakig zárt, hosszú ruhát visel, amelyet széles, bizonyára domború hímzéssel díszített csík szegélyez. Ez, a pannóniai sírköveken rendkívül ritka ruhadísz - mint azt már Erdélyi Gizella^ 5 és nyomán Kádár Zoltán 16 is megállapította- sírkövünket igen szoros szálakkal kapcsolja a nyugat-pannoniai, noricumi kőfaragás meghatározott típusaihoz. - A nő nyakában egyszerű, csavart huzalból készített nyakperec - torques - látható. Ennek párdarabjait a Duna-vidék és Észak-Italia valamenynyi kelta alaplakosságú területén megtalálhatjuk. Ez a motívum, mint a nőalak 10 Fülep-Burger 1974. No. 57. 11 Schober 1923. 166. és Kádár 1971. 59. 12 Schober 1923. 162. 13 Szirmai 1973. 171 skk. 14 Szirmai 1974. 230. 15 Erdélyi 1950. 77. és 1974. 50 sk. 16 Kádár 1971. 68.
