Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: A névmagyarosítások történetéhez

1849 és 1853 közötti névváltoztatások számára vonatkozóan - amikor pl. a kormányhű Perczelek a Bonyhády nevet vették fel - pedig még becslés sincs (SZÁZADUNK 1895. 48). A Bach-rendszer bukása után rögtön megindult a névváltoztatások kérvényezése is. 1861-től 1880-ig 3595 névváltoztatás történt. A kiegyezés előtt átlagosan évi 153, utána 191 névváltoztatás volt, vagyis a kiegyezéssel sem növekedett meg lényegesen a névváltoztatások száma (TELKES 1906. 62-66). Arra nézve, hogy a kormány hogyan vélekedett a névváltoztatásokról, az egyik legmegbízhatóbb módszer az illetéktörvény vizsgálata. A Schmerling-provizórium alatt emelték fel - 1863. jan. l-jétől - a névváltoztatási kérvények 15 krajcáros illetékét 5 forintra, vagyis a kormány mérsékelni akarta a névváltoztatásokat. Sikerrel, mert 186466-ban mindössze 70-80 között volt a számuk (TELKES 1906.62). 1867-tel nem változott meg az 5 forintos névváltoztatási illeték, azaz a kormány nem akarta ösztönözni a névváltoztatásokat. Egyébként sem adott ki róla új rendelkezést. A néwáltoztatók többsége hivatalnok, értelmiségi és tanuló, kisebb része iparos és kereskedő volt (TELKES 1906. 64). A magyarosító polgárság egyre növekvő mértékben szakított a nemesi romantikus névválasztással. Ekkor tűntek fel azok a polgári nevek, amelyeket mindenki úgy ismer, mint magyarosított neveket. Végződésük szerint a népszerű -i végűeken kívül főként az -ó,-ő, -s végűek a népszerűek. Főbb típusok szerint: a helynevek, mint pl. Budai, Füredi, Erdélyi, Halasi; a népnevek, mint pl. Székely, Török, Kun; a foglalkozásnevek, mint pl. Bíró, Bognár, Borbély, Halász, Polgár, Császár, Faragó; a személynevek, mint pl. Bálint, Gerő, Radó; a természet világának nevei, mint pl. Bárány, Bokor, Csillag, Farkas; az -s képzős nevek, mint pl. Erdős, Esős, Fényes, Földes, Gombos, Pártos stb. (SZÁZADUNK 1895. 23-253). A névmagyarosítási mozgalom megindulása 1881-re tehető. Ekkor alakult meg a Telkes Simon vezette Központi Névmagyarosító Társaság. Ekkor szállította le az országgyűlés az 5 forintos névváltoztatási illetéket 50 krajcárra (TELKES 1906. 6768,78,79). Ekkor jelent meg az 54017/1881. számú belügyminisztériumi körrendelet a névváltoztatási kérvények felszereléséről. Ám a legfontosabb az, hogy ekkorra jutott a magyarországi asszimiláció olyan szinte, amely már a magyar vezetéknevek tömegesebb felvételében is jelentkezett. A millennium további két szakaszra osztotta a dualizmus kori névváltoztatásokat. 1881 és 1895 között 12501, átlagosan évi 833, 1896-tól 1905-ig pedig 29933, átlagosan évi 2993 néwáltozatás történt (TELKES 1906. 80-81).