Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - MARFI ATTILA: A magyar nyelvű színjátszás kezdetei Pécsett

szerint heti 3-4 előadást tartott Lendvay csoportja. A repertoár összeállítását az igazgatóság az előadások előtt 8-10 nappal végezte el. Természetesen figyelembe vették Lendvay Márton javaslatait is. Az 1840. április 30-ig tartó első évadban a társulat összesen 105 előadásának tapsolhatott a pécsi közönség (HERNÁDY 1959.197). A már ekkor is nehezebb műfajnak számító szomorújáték, tragédia ritkábban volt műsoron. A bemutatott darabok több mint a fele bohózat, vígjáték és daljáték volt. A városunkban játszott művek sokszor megegyezlek a Pesten vagy az ország más nagyobb városaiban játszott darabokkal. Előszeretettel játszották a kor divatos német és francia szerzőinek színműveit. De természetesen vannak magyar szerzők is, mint Balogh, Gaál, vagy a később híressé vált Szigligeti, kiknek a műveit folyamatosan vitték színre. Ismertek és népszerűek voltak olyan klasszikus szerzők, mint Shakespeare, Walter Scott, Goldoni és Calderon. De legnépszerűbbek a német írók darabjai voltak. Ezek lefordítását nem egy alkalommal maga a társulat végezte el. A művészi igényű fordításokat a század végén kialakult színházi rendszerben kezdték igényelni a magyar színházak. A német színműveket a divatos Kotzebue, Raupach, Schiller és Lessing képviselte (HERNÁDY 1959.187). Az operaelőadások Veszély Ede János karmester nevéhez fűződtek. Az igazgatóság külön gondnokot is kinevezett a daljátékok felügyeletére. Az operák közül többször színre került a Norma, a Sevillai Borbély és az Othello. A Pécsi Nemzeti Casino székháza 1830-ben.